Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

A TELKIBÁNYAI PROTOCOLLUM - A Veresvízi bánya pusztulásának legendája

300-nál több bányász pusztult el és az óta a bányák álltak, míg végre 10 évvel ezelőtt üzembe helyezték őket. A termelt aranyat minden hónapban Szomolnokra szállították Zúzómű is van itt. " Buchholtz a telkibányai protokollumot nem ismerte, hiszen nem mulasztotta volna el, hogy ezzel az útleírását színesítse, ezért is téves az a megjegyzése, hogy az esemény Rákóczi idejében történt. Igen fontos számunkra viszont az a megjegyzése, ami még itt szájhagyományként volt fennmaradva, hogy a katasztrófa „pünkösd előtti napon" történt. A katasztrófa idejének meghatározásánál ez vezetett eredményre. Fia, ifj. Buchholtz Jakab 1752ben tette meg ezt az utat Fabricius Mátyás útitársával, így ezek is értékes adatok Telkibánya 18. századi bányászatával kapcsolatban. (2) Fichtel J. E. 1791-ben végzett Kárpát-medencei földtani tanulmányútja során is említi ezt az eseményt, de csak Buchholtz Jakab útleírásában talált adatokat idézi. A bánya pusztulásáról szóló történetet protokollum formájában csak Telkibányán örökítették meg, ennek tulajdonítható, hogy még jó nevű geológusok is hitelesnek fogadták el a történetet, műszaki indoklások mellőzésével, de a hely és idő meghatározásával. Ez a történet is a gonosz bányamanó, vagy a jóságos bányatündér legendák világában maradhatott volna, ha az 1963. július 26-i, katasztrofális Szkopjei földrengés után 4 órával, az egyik nagy erejű utórengéssel azonos időben, a Telkibányához közeleső két bányában bekövetkezett omlás halálos baleseteket ne okozott volna. E vidéken a házakon és tornyokon is repedések keletkeztek. A földrengéssel kapcsolatos vizsgálatok azt mutatták, hogy a Szkopjétól északra terjedő rengéshullámok egy fö és két •