Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

1763 márczius 1, Keczkès elnök nek uálasztatik. Izdenczy főjegyző. 1764 május 9. Közgyűlés (tisztújítás) Svedléren J?6J. márczius i-én. Elnöklő alelnök, valamint az ülnökök beadják lemondásukat. — Rhael bocsánatot kér mindazon, részint emberi gyarlóságból, részint elhamarkodásból elkövetett tetteiért, melyekkel a bányapolgárságnak vétett és kéri, hogy ismét vétessék fel annak kebelébe. A gyűlés helyt ad kérelmének és szivére köti az egyetértést. — Erre Sehueider Mátyás, mint legöregebb ülnök, miután Glatzinger kijelentette, hogy az elnökséget nem tarthatja meg tovább — rendes elnöknek — pro ordinario praeside — kijelöli: Mauksch, Gundelfingen Kompoty és Keczkés urakat ; Kompoty visszalép és a maga helyére Rhaelt ajánlja. A megejtett szavazásnál •Rhael 2i, és Keczkés Pál 25 szavazatot nyert. Rhael megkérdeztetvén, vájjon óhajt-e mint alelnök első helyen jelöltetni, tagadó választ ad ; ülnöknek jelöltettek és meg is választattak: Mauksch, Gundelfinger, Kompoty és Grünblath; főjegyzőnek Izdenczy ' Jánost, pénztárosnak Eang-ot; aljegyzőnek Adamy Samut és számfeletti ülnököknek — supernumerarü Assessores — a lelkész urakat választják. — Rhael töbk kedvezményre tart igényt, melyek azonban megtagadtatnak tőle. Az 1763. márczius 8-án Lőcsén tartott részi, gyűlés több izbeu tárgyalja a bányapolgárság és báró Andrássy közt felmerült vitás ügyeket. Közgyűlés Merénybcn 1764. évi május ç-én. — Báró Andrássynak folyamodványa, melyet az ő fölségéhez felterjesztett, a kir. helytartóságnak egy intézvénye által nyert elintézést, mely szerint a társulatoknak a beruházási költ-