Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

ségek megtérítendők és azok a statusquo-ban meghagyandók. Az 1764. évi márczius hó 20-án Lőcsén tartott részi, gyűlés az Andrássy-féle ügyet tárgyalja. 1750. júniustól — 1763. júniusig beválta- Réztermelés tott 213,189 mázsa réz 6.608,859 Rfr

t értékben; e

é

Z„kéütátfag mellett kapott a kincstár bányavám — urbura véve16400 — fejében 388,756 frtot és eladási haszon fejé- mazsaben à 10 írt per mázsa 2.131,890 frtot. Az 1764. évi április hó p., 16. és 26-án Lőcsén tartott részi, gyűlés tárgyalja az Andrássyféle ügyet, a kémlekrajczároknak levonását Rhael tői és az Arany idká-ra szállító bányatársulatoktól és az Andrássyval kötendő egyességet. Andrássy nem engedi meg egy a babinai bányába vezetendő vízvezetéknek építését. Az 1764. június 14-én tartott részi, gyűlés bizottságot küld ki a babinai bányák becslése végett, épugy kiküldetnek képviselők a főbányahivatal részéről. Juliuz 13-án megtagadja Rhael a további hozzájárulást és kéri ugy az ő, mint a gölnitzbányaiak nevében is a már teljesített befizetések visszatérítését; ez ellen azonban protestál a gyűlés. Andrássy vitás ügyében emlékiratot intéz az országgyűléshez. Az 1764. január 28-án Lőcsén tartott részi 1764 jan. 28. gyűlésen Keczkés elnök jelentést tesz az And- részi, gyűlés. rássy-féle vitás ügyről. 1764. április 2-áu GömÖrvármegye küldöttséget meneszt a babinai bányához becslés végett; Andrássy óvást tesz az ellen; megállapo-