Volny József: Gömör megye bányaipara (1867) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 29., Rudabánya, 2003)

Bevezetés

Árpád házbóli királyok is igényelték, és ennek gyakorlatában — különösen az aranyra és ezüstre nézve — legkevésbbé se gátoltattak. így III. András király a jászéi prépostságot 1290 évben azon joggal ruházta fel : hogy a birtokainak határaiban találtató arany és ezüstre a kiaknázási szabadalmat akárkinek adományozhassa és az urbnrát beszedhesse. A fejedelmek ezen törvényellenes igénye azonban sok súrlódásokra szolgáltatott alkalmat. Ezen viszony következménye lehetett, hogy midőn Bebek György földbirtokos jogainál fogva, a Dobsina határában levő czembergi gazdag ezüstbányákat 1475-ik évben elfoglalta, ezeket Mátyás király — Dobsina községe panasza folytán — 1483-ban karhatalommal visszafoglalta és a dobsinaiaknak visszaadta. Ebből következett, hogy míg András király 1291-ik évben az esztergami érsekségnek Rozsnyót mint „posscssionem pure regálém" ezüstbányáival együtt adományozta, s ezen adományozást 1323-dik évben Károly király megerösité, — az időközben hatalomra emelkedett község tulajdon kezére több ezüstbányát birtoklásba vett, a melyek mivelésében azonban az érsekség által gátoltatván, Zsigmond királyhoz folyamodott, ki Őt 1418-ik évben jogába vissza is helyezte. A fejedelmek ezen súrlódások kikerülése végett, s hogy igényelt jogukat legalább színleg megmentsék, az érez kutatási jogot hatalmasabb dynastákra, községekre és egyházi testületekre átruházni jónak látták. Ezt tette Miksa király csak két évvel bányatörvényének kibocsáttatása előtt, midőn ezen joggal a Battyán családot összes magyarországi birtokaira nézve felruházta. Ezt tette még lGG9-ik évben I. Leopold király is, a ki az Andrássyak grófi családját a krasznahorkai uradalom határában találtató mindennemű érczekre a kizárólagos kutatási és miveltetési joggal felruházta, mely jog 1860-dik évben az 1854-ik évben kibocsátott bányatörvény életbeléptetése után is, még további 10 évre meghosszabbíttatott. Eltérnék a czéltól, ha bebocsátkoznám azon gyakori összeütközések elősorolásába, melyek különösen Miksa bányatörvénye után a földbirtokos, — mint ki a bányatörvény érvényét el nem ismerte, és a bányamivelö — közt, ki a bányatörvény értelme és a bányai hatóságok védelme alatt a bányákat mivelte, keletkeztek, mely összeütközések kiegyenlítése különösen 1 608-dik évben II. Mátyás királyt sok munkával elhalmozta. A bányászat ezen rövid általános történelmi ismertetése után átmegyek kitűzött czélomra : a g ö m ö r i bányászat ismertetésére.