Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

9 Ady Endre A Aachs Mihály; Ács (?, 1646 - Nemescsó, 1708 körül) : egyházi író. Az 1660-as években Tübingenben, majd Győrött tanult, ev. papként a pietizmus úttörői közé tartozott. Később Thököly Imre tábori papja volt, 1686-tól Kemenesalja különböző ev. egyházaiban szolgált. Leghíresebb műve a Zengedező Mennyei Kar c. többször kiadott énekeskönyve, amely új korszakot nyitott a magyar ev. énekköltészetben. — F. m.: Arany lántz (imádságoskönyv, Lőcse, 1696); Boldog Halál Szekere (Strassburg, 1702). írod. Payr Sándor: öreg A. M. (Ev. Egyház és Iskola, 1898); Csonkás Mihály: Adatok egyik vitézi énekünk hősének életéből (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956). cs Abonyi Árpád (Barsszentkereszt, 1865. szept. 11. — Bp., 1918. júl. 25.): író, hírlapíró. A gimnáziumot és a jogot Kolozsvárott végezte. — F. m. : Novellák (1894); A Zách-család (dráma, 1895); A század gyermekei (elbeszélések, 1900); A vörös Regina (regény, 1918). cs Ács Mihály; Aachs, if j. (?, 1672 - Bártfa, 1711. febr. 2.) : egyházi író. Tanulmányait Németországban végezte. 1706-ban ev. lelkész lett Rozsnyón, majd iskolaigazgató Bártfán és prédikátor Kassán. Vallásos és történelmi műveket írt. — F. m.: E siralom földén (halotti beszéd, Rozsnyó, 1708); Magyar Theologia (Bártfa, 1709). Írod.: Sólyom Jenő: A két A. M. életrajzához (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963). cs Adányi András (Dormánd, 1716. dec. 28. — Esztergom, 1795. okt. 13.) : egyházi író. Tizenkilenc éves korában belépett a jezsuita rendbe, s előbb Kassán, majd Nagyszombatban tanított. — F. m. : Fastorum Hungáriáé (költemény, Kassa, 1742). cs Adorján Boldizsár (Gor tv akis falud, 1820 — uo., 1867. júl. 13.): költő, író. Barátja volt Petőfinek és Vörösmartynak, mindketten írtak hozzá verset is. Az ötvenes években törvényszéki ülnök volt Rimaszombatban. Verseit és elbeszéléseit a következő lapokban közölte: Athenaeum, Regélő Pesti Divatlap, Életképek. Hátrahagyott műveit a gömöri levéltárban helyezték el. írod.: Lauka Gusztáv: Múltról a jelennek (1879); Wallentinyi Dezsőné: Levelek A. B. levelesládájából (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917). cs Ady Endre (Érmindszent, 1877. nov. 22. — Bp., 1919. jan. 27.): a 20. sz. egyik legnagyobb hatású magyar költője, a Nyugat-mozgalom vezéregyénisége. 1910 nyarán töltött Ó- és Üjtátrafüreden és Csorba-tón néhány hetet. Csorba-tón írta A föltámadás szomorúsága c. versét, melyben a tátrai tájnak fontos motiváló szerepe van. Földessy Gyula emlékezése szerint A. 1911-ben ezt a versét addigi legnagyobb alkotásának nevezte. A nemzetiségi