Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Ágoston Péter 10 kérdésben vallott haladó felfogása révén A. nagyon népszerű volt a mo.-i nemzetiségek körében. Ismeretes, hogy a Magyar jakobinus dala c. versére a szlovákok akkori legnagyobb költője, Hviezdoslav verssel válaszolt. A. új típusú versei és az irodalomról, költészetről vallott nézetei termékenyítőleg hatottak néhány szlovák költő és kritikus kibontakozására is. írod.: Bölöni György: Az igazi Ady (Párizs, 1934); Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (1940); Csukás István: A. E. a szlovák irodalomban (1961); Rudolf Chmel: Literatury v kontaktoch (1972); Turczel Lajos: A. E. és szlovákiai kapcsolatai (Irodalmi Szemle, 1977/9). tu Ágoston Péter (Szentlélek, 1616. aug. 11. Nagyszombat, 1689. ápr. 23.): egyházi író. Élete nagy részét Nagyszombatban töltötte mint hitszónok és tanár. — F. m. : Lelki patika (Lőcse, 1669); Szívek kincse (Nagyszombat, 1671); Mirrhaszedő szarándok (uo., 1672); Mennyei követek (uo., 1691). cs Alszeghy Zsolt (Nagyszombat, 1888. febr. 12. — Bp., 1970. jan. 14.): irodalomtörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az egyetemet Budapesten végezte. Szerkesztette az Élet és az Irodalomtörténet c. folyóiratokat. — F. m. : Illei János élete és írói működése (Nagyszombat, 1908); Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig (1914); A XIX. század magyar irodalma (1923); A XVII. század (1935). cs Alvinczi Péter (Nagyenyed, 1570 — Kassa, 1634. nov. 22.): író, a 17. sz. egyik legjelesebb protestáns hitvitázója. A wittenbergi, majd a heidelbergi egyetemen tanult, s ezután közel harminc évig volt Kassán református pap. Pázmány Péter korán felismerte benne veszedelmes ellenfelét, s 1609-ben ellene írta egyik legsikerültebb vitairatát, az öt szép levelet. A. P. vitairatai közül sök elveszett, ellenfelei válaszában azonban számos idézet maradt meg belőlük. Bocskai István és Bethlen Gábor Habsburg-ellenes harcainak ő a legjelentősebb ideológusa. Bethlen hadjáratának igazolására írta a mozgósító jellegű, kétnyelvű Querela Hungáriáé — Magyarország panasza c. röpiratát (Kassa, 1619). — F. m.: Machiavellisatio (Kassa, 1620); Katolikus út (Debrecen, 1616); Postilla (Kassa, 1633-34). írod.: Imre Sándor: A. P. kassai magyar pap élete (1898); Kemény Lajos: A. P. életéhez (Irodalomtörténeti Közlemények, 1907). cs Amadé Antal (?, 1676 - Felbár, 1737): költő, A. László apja. A Dunántúlon, majd a Csallóközben élt, tollával a nemesi társaságokat szórakoztatta. Verseinek többségét kéziratban találták meg 1884-ben, Alsókubinban. írod.: Gálos Rezső: Báró A. László (Pécs, 1937). cs Amadé László (Bős, 1704. júl. 26. - Felbár, 1764. dec. 22.): költő. Gazdag és tekintélyes főúri család sarja. Tanulmányait Győrben, Nagyszombatban és Grazban végezte. Az utóbbi városban, az osztrák katolikus barokk műveltség fellegvárában nyerte el 1724-ben a filozófia magisztere címet. Gazdag származása ellenére örökké pénzzavarban van, mert kártyaadósságait, mulatozásainak költségeit is B«w HO ľl.ft w.iLvUvAí V> rtKtjf