Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Vájlok Sándor: A felvidék nemzetiségei és a szellemi közeledés problémája

A FELVIDÉK NEMZETISÉGEI válták volna. 1935-ben pl. keleten egyszerre 100 rutén község záratta be a szlovák iskolát és rutént nyitott helyette. A rutén nemzeti mozgalom a disszimiláció elindításánál a gör. katolikus vallásra és annak rutén jellegére támaszkodott. Abból a tételből indult ki, hogy keleten a vallások mindig bizonyos nemzetiséggel vannak összekötve. így a katolikusok szlovákok, a reformátusok magyarok és a görögkatolikusok rutének. Ez a feltevés átlagban meg is felel a tényleges helyzetnek, a szlovákok azonban ezt sem rutén, sem magyar vonatkozásban nem akarják elfogadni. A rutén nemzetiek ennek ellenére is ruténnek, vagy pedig rutén eredetűnek vettek minden görögkatolikus egyént, s követelték tőle, hogy a rutén nemzeti mozgalomhoz csatlakozzék. Ezen a jogcímen Szlovákia több, mint negyedmillió görögkatolikusát ruténnek tartották, jóllehet azok nagyobbik része 1930-ban szlováknak vallotta magát. A szlovák nacionalisták védelmére keltek a veszélyeztetett vidéknek és rutén jellegét a leghatározottabban tagadták. Tiltakoztak az ellen, hogy a vidék népszámlálási adatait 1930-ban hamisan vették fel és visszautasították azt a módszert, amely a vallás szerint akarja eldönteni a vidék nemzeti jellegét. «Hol van itt valamelyes alap ruténjaink számára, hogy egyáltalán gondolkodhatnánk a szlovák—rutén határok revíziójáról? Nem, nem tágítunk keleti határainktól egy lépést sem, mert ezek évszázadok óta hozzánk tartoztak.» Ugyanakkor követelték, hogy az eperjesi görögkatolikus püspökséget szlovák emberrel töltsék be, hogy az eperjesi görögkatolikus képzőben szlovák párhuzamos osztályokat állítsanak fel, hogy a görögkatolikus népiskolákba ezentúl csakis szlovák tanítókat nevezzenek ki. A szlovák harc azonban nem érhetett el komolyabb eredményeket. A rutén disszimiláció és öntudatosodás ugyanis olyan hatalmas méretekben indult meg, hogy hatósági és más intézkedésekkel lehetetlen lett volna feltartóztatni. A keletszlovákiai rutén vidék hamarosan feltöltődött nemzeti öntudattal és érző részévé vált a rutén nemzeti testnek. A NÉMETSÉG. Szlovákia 150 ezernyi németjében az elmúlt két évtizedben nemzetiségi téren nagy lelki hasadás, törés történt. A társadalom itt is két rétegre hullott szét, öregekre és fiatalokra. Az idősebb évjáratok megőrizték a hazai szellemiséget, megtartották magyar irányzatukat és kultúráltságukat. A régi, a birodalmi haza fogalmával éreztek és gondolkodtak. A Szepességben, a bányavárosokban és Pozsonyban élő németség magyar talajnak tartotta azt a földet, amelyen lakott és együttérzett a magyarsággal. Mindaddig, míg 25