Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Vájlok Sándor: A felvidék nemzetiségei és a szellemi közeledés problémája

VÁ.ILOK SÁNDOR ezek az évjáratok irányították a német közvéleményt, a németség politikában és gondolkodásban azonos volt a magyarsággal. Társadalmilag is a magyar keretekben tömörült. A háború utáni németség, különösen a fiatalság, miután többé nem látta hasznát a magyar patriotizmusnak, elfordult az öregek felfogásától. Sőt később ellene fordult. A német nacionalista hullámtól megcsapva, eltá­vozott a magyar kultúrköröktől és a magyar nyelvtől. Lakóhelyét nem magyar földnek, hanem német Volksbodennak tartja, ahová a német ősi életformát kell visszahoznia. Megindul a disszimiláció, sőt az ifjúságnál már nem is lehet erről beszélni, mert ez sem nyelvben, sem érzésben nem jutott közösségbe a magyarsággal. Lelkisége nagy mértékben megbolygatta a patrióta németek köreit, s az ő, valamint a nagy mennyiségben idetelepült szudétanémetek hatása alatt sok németet ingatott meg. * A nemzetiségi öntudat Csehszlovákia szétbomlásakor Szlovákiában négy irányban dolgozott. A szlovákság tömegei a gyarmatosító csehek ellen küzdöttek és az autonómiáért harcoltak. E harcban a magyarság és a németség is támogatta őket. Keleten a rutén öntudat támadt fel. Kikezdte a szlovákság etnikai területét és arra törekedett, hogy a rutén tartományi határokat nyugat felé kihúzza. Szlovákia nemzetiségei egymás mellett és egymás ellen harcoltak. Prága ellen egységesen léptek fel, de otthon, a saját portájukon egymás köreit zavarták. E zavarba többször beleszólt a szellem gárdája, de szava eredmény nélkül veszett el a zűrös zavargásban. így az elmúlt húsz év gyűlölséget hagyott örökül a felsőmagyarországi földdarabnak, Szlová­kiának, a népek találkozójának. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom