Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A rutén nép küzdelme a szabadságért
nek, amelyek elárasztják az egész világot és amelyek ezelőtt húsz évvel főleg Berlinben, majd' Bécsben tanyáztak, főfészke az utóbbi években Prága és Ungvár lett. Nagyon érthető tehát, hogy az ukrán terrorista társaság a kommunizmussal teljesen összeforrva mindént elkövetett, hogy a Varsó—Ungvár—Budapest—Berlin tengelyt megsemmisítse. Érthető, hogy a lengyel kormány többszörösen tiltakozott a prágai kormánynál, mert mindén ellene irányuló provokációnak és kommunista agitációnak központja Prága, Ungvár vagy Huszt voltak. A csehek nem restelték Josef Skaba könyvét kiadni és ebben térképekkel, adatokkal illusztrálni a kommunizmusnak legerősebb bástyáit és világgá kürtölni azt, hogy éppen rutén földön van a kommunizmus legjjojbbian megszervezve. Igy természetes volt, hogy a merényletek' egész sorozatának szálai Kárpátaljára vezettek. Igy az utóbbi években Lengyelországban hét merénylet történt kincstári szállítmányok ellen, 14 vasúti katasztrófa, 654 merénylet köz igazgatási tisztviselők' ellen és 189 merénylet magasrangú tisztviselők ellen. Ilyen merényletet köpettek el Petracki lengyel belügyminiszter ellen, Golufka helyettes külügyminiszter ellen, sőt Ungváron is Szabó Étimén főesperes ellen, a Duchnovics-rutén irányzat legmegbecsültebb képviselője ellen. Ezekinek ia merénylőknek nagy része ma ott szerepel a kárpátaljai Revaj-K ocsurák »Szics«-szervezeteiben. És maga Vajda és Tatinec az akkori ungvári merénylet hősei és elítélt bűnösei, ma a Szics-gárdá, a Volosin-rendőrség vezetőiként szerepelnek. Ezért csak üdvözölni tudom a jelenlegi lengyel és román álláspontot, amely szerint Beck és Gafencu külügyminiszterek követelték és követelik a Volosin-Revaj-kormáiny teljes likvidáasát. Igy természetes, hogy az ukrán irányzatnak külpolitikai értelmezése reánk nézve teljesen érthetetlen. I Nézzük most az ukrán kérdést rutén belpolitikai szempontból. A müncheni konferencia, a »Volksprinzip« alapján tudnunk kell, hogy Kárpátalját milyen nép lakja. A rutén nép 20 éves nagy kultúrküzdelmében több mint 100 munkát bocsátott közre s több mint 60 memorandumot és tiltakozó emlékiratot küldött el nemcsak a prágai kormánynak, hanem Európa összes kormányainak' is. Ezt a nagy irodalmi munkásságot itt nincs hely jellemezni, csak annyit jelentek ki, hogy ezekkel az irodalmi termékekkel bizonyíthatólag a rutén népet nyelve és szokásai sohasem' kapcsolták az ukrán néphez. Ukránruszin nyelv, ukrán-ruszin nép nincs! Ellenben van az orosz nyelvnek több nyelvjárása és ilyen nyelvjárás a rutén nyelvjárás is, éppen úgy, mint a galíciai kisorosz nyelvjárás. A magyar tudományos v.i .'ág 1868-ban kiadta jogi forrásait. Lefordíttatta rutén nyelvre, amely nyelv, a mai napig'; a rutének hivatalos nyelvével azonos. Az a sok könyv és népiskolai tankönyv, a Szabó-nyelvtanok, a rutén irodalomtörténetek és sok más kiadás, amelyet a magyar kormány annakidején a rutén népnek juttatott, úgyszintén az egész rutén irodalom, nagynevű költőink, azok iratai, versei, tudományos szótárai, főleg a Mitrák-fé'e szótár, ame'y több mint százezer szót tartalmaz, mind ezt a nyelvet használják. Világos minden filológus és etnológus előtt, hogy a rutén nyelv még nyelvjárása sem lehet az ukránnak és a rutén nép nem tekinthető ukrán népnek. Az 1930. évi cseh statisztika szerint csak 2355 ukrán volt Kár— 524 — 33
