Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Ürmény nagy fia

Akadémia titkára költözött Pestre. 1875-ben a Nemzeti múzeum könyvtárosává nevezték ki s karrierje egyre feljebb ívelt Rövidesen a Kisfaludy társaság választotta tagjává, később a magyar föld összes könyvtárának és múzeumának lett főfelügyelője, a tudományos Akadémia pedig alelnökévé, majd igazgató-tanácsosává választotta. 1924-ben halt meg Budapesten, nyolcvanegyéves korában. Az ürményi orvos fiát ekkor már nem hívták Franki Vilmosnak, amint nevét az ürményi anyakönyv ma is feltünteti. Nevét közben Fraknói Vilmosra magyarosította s ezen a néven köszönti benne a kultúrvilág a magyar tudományos történelem egyik legkitűnőbb tollú tudósát. Fraknói nevét nem vette fel — mint az általában a névváltoztatásoknál szokás — szülőföldjéről. Romantikus, mindig a multakban bolyongó lelkének »Fraknói« jobban megfelelt. Fraknó kiaközség Sopronvármegyében, ma az Eszterházy hercegek tulajdona s a dolomitsziklán felette emelkedő vár egyike Magyarország legszebb, legnagyobb teljes épségben fenntartott várainak Belseje csupa régiség és történelem. Megfelelőbb névhez nem is köthette nevének emlékét. Hogy a magyar tudományos és közélet menynyire becsülte Fraknói érdemeit, bizonyítja, hogy Fraknóinak engedélyezte, hogy nevét egy magyar grófi család nevével cserélje fel. Fraknó urai ugyanis a Fraknói grófok voltak, akiknek nevei a XIII. és XIV. század okleveleiben sűrűn előfordultak. Szülőföldjére általában ritkán tért ki Ha nem bizonyítaná az ürményi sír, az anyakönyv és bizonyos fokig a szóhagyomány, úgy parázs tudományos vitát lehetne rendezni affelett, hogy a nagy magyar egyháztörténész tulajdonképen hol is született. A Révai lexikon, a tényeknek megfelelően írja, hogy Fraknói Ürményben született, a Pallas lexikon azonban Köményt, a Nyitravármegye monográfiája pedig Érsekújvárt tünteti fel a főpaptörténész szülőhelyeként. Menthető a Pallas lexikon tévedése, még akkor is, ha a Fraknó ira vonatkozó tanulmányt a másik nagy magyar történész, Marczali Henrik írta a még akkor is, ha Kömény nevű község a Helységnévtár szerint az — 117 —