Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Ürmény nagy fia

egész volt Magyarország területén nem létezett. A vak is láthatja, hogy itt egyszerű sajtóhibáról lehet szó, melyért legfeljebb a korrektort lehetne felelősségre vonni, mert ép a lexikon az a könyv, melyben nem szabad sajtóhibának előfordulnia. Teljesen érthetetlen azonban a monografia tévedése, annál is inkább, mert a monográfiához ép maga Fraknói Vilmos írt előszót s így a szerkesztőgárda minden bizony­nyal közvetlen hozzá fordult adatokért. Az előszóban is csak «szülőföldről« beszél, s egyáltalában célzást sem tesz Szülő­falujára, Urményre, bár az előszó lágy, a tudományos tör­ténésznél egyenesen szokatlan hangja arra enged következ­tetni, hogy az előszó írásakor feltörtek lelkében a gyer­mekkor emlékei. Azonban nem a mi feladatunk, hogy en­nek a furcsa elírásnak esetleges pszichológiai rúgóit kutas­suk, némi bosszankodással kell azonban tudomásul venni, hogy ennek a tévedésnek ép Fraknói Vilmos nevével kap­csolatban kellett megtörténnie, egy olyan magyar tudóssal kapcsolatban, akinek minden sora mögött a megtestesült pedantéria, megbízhatóság és abszolút tudományos pontos­ság húzódott meg. Vájjon megfordult-e Fraknói azóta, hogy szülőfalujából elkerült — ismét Urményben, nehéz ma ellenőrizni. Egyes verziók szerint igen, más ürményi verziók szerint soha. Az azonban tény, hogy a katholikus püspök szeretettel gondolt héber anyjára, azt bizonyítja a körülmény, hogy Ürmény nemrég elhúnyt tudós rabbijához, Reb Lichtensternhez pénz­küldeményeket juttatott, hogy anyja sírja jókarban tartassék. Maga Ürmény — az öreg zsidókon és a falusi intelli­gencián kívül — egyáltalában nincs tudatában, hogy elszár­mazott nagy fia a magyar tudományos élet ormait járta. Hosszas keresés és érdeklődés után lehet csak megtalálni a házat, melyben az öreg zsidók egybehangzó bemondása sze­rint annak idején Franki doktor lakott. Tágas kőépület, nem messze a templomtól, különös látni vagy leírni való igazán nincs rajta. Fraknói szülőházát «Liska-féle» házként ismeri a falu. A ház, melyből a magyar tudományos élet büszkesége indult útjára, jeltelenül tekint két ablakszemé­vel a porban kavargó ürményi főútra. — 118 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom