Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Jókai Liptóban (L. Dr. Kiss Ibolya)

dásaiban az alkotmányos szabadságnak, amiket saját maga élvezni óhajt«... Továbbá, hogy «a magyar nemzet semmi osztály, nemzetiség, vagy vallásfelekezetre kizáró, vagy bezáró jogokat nem ismer ..., mert önmagát megbosszuló véteknek tartaná azt, hogy bármely osztályt, vagy vallásfelekezetet előbb kizárnának a polgár jogok teljes élvezetéből s azután polgárerényeket követelnének tőle... » Jókai élete végéig a szabadelvű irányt képviselte a képviselőházban. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Andaházy ;P|ál képviselő, madocsányi földbirtokossal, ki szintén a szabadelvű párt tagja volt, híres ú. n. «mameluk.» Az ő meghívására jött Jókai Liptóba, hol több ízben élvezte az Andaházy család vendégszeretetét. Madocsányban Andaházy Pál, — Bölcsházán (Zadiel) pedig Andaházy Géza liptói alispán volt Jókai házigazdája. Jókai azonban nem tartozott azok közé a vendégek közé, akiknek csak az evés-iváson járt az esze... ö figyelt, kérdezősködött — és jegyzett. S ha valami érdekes esemény megkapta fantáziáját, addig kutatott s járt utána, míg végre mint összefüggő egész bontakozott ki előtte — következő regényének a tárgya. Liptó pedig bővelkedett az olyan eseményekben, melyek izgatták a nagy mesemondó képzeletét. Már maga a madocsányi kastély is, amelyben lakott nagyszámú monda és szájhagyomány központját alkotta. . Közvetlen a kastély szomszédságában állottak annak a várszerű épületnek romjai, melyet földalatti folyosó kötött össze a két kilométernyi távolságra fekvő Mitosinnal. Milyen célt szolgálhatott ez a földalatti járat ? Mikor és kik építhették ? «Ez a rejtekút — írja Jókai — a madocsányi várkastélyból a mitosini négytornyú lakig vezet. Közbe esik a Vág folyam. Ez már itt is elég széles, de azért az alagút áthidalja a medre alatt. Tehát ez valami négyszáz évvel megelőzte a Themze tunrie\t.» Milyen kínálkozó alkalom volt ezt a titkos utat egy regényes, szerelmi történet színterévé tenni !... A regény — 85 —