Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

a 2890 km hosszú Dunát 18 helyen határozta meg.

2

G Még jobban szembeötlik a Duna-meder jellegzetességeinek Ptolemaios-féle pontos leírása, ha a meghatározott pontok számát a kérdéses Duna-szakaszok hosszával is összevetjük. Ebből egyebek közt az derül ki, hogy ahol a Duna többet kanyarog, sűrűbbek a meghatározott pontok és viszont: 1. tábla A Duna Ptolemaios által meghatározott pontjainak sűrűsége a Fekete-erdőtől a Dráva torkolatáig

2

7 A vizsgált szakasz neve: (zárójelben a római kori A Duna-szakasz mai hossza km-ben Ptolemaios Duna-pontjainak tartományok neve és a folyókilométerek száma) a) légvonalban b) mederben száma sűrűsége km-ben 1. A FEKETE-ERDÖTÖL PASSAUIG (Provintia Raetia — 2226 fkm) 410 658 2 a) 205 b) 329 2. PASSAUTÓL DÉVÉNY VÁRÁIG (Noricum és Felső-Pannonia nyugati része — 1876 fkm) 263 350 2 a) 132 b) 175 3. DÉVÉNY VARÁTÓL ÓSZÖNYIG, azaz a Csallóköz mai vidéke (F.—Pannónia keleti része — 1762 f km) 100 114 a) 33 b) 38 4. ÖSZŐNYTÖL A DUNAKANYARIG (Alsó-Pannonia első Dunaszakasza — 1678 fkm) 68 84 a) 68 b) 84 5. A DUNA-KANYARTÓL A DRÁVA TORKOLATÁIG (Alsó-Pannonia második Duna-szakasza — 1358 fkm) 250 320 a) 250 b) 320 6. A DRÁVA TORKOLATÁTÓL A SZÁVA TORKOLATÁIG, AZAZ BELGRÁDIG (Alsó-Pannonia harmadik Duna-szakasza — 1122 fkm) 140 236 a) 47 b) 79 Áttekintésünk adataiból világosan következik, hogy Ptolemaios a Csallóköz mai területén különösen pontos Dunameder-meghatározást nyújtott. Márpedig Ptolemaios még a folyótorkolatokat is beszámítva csak ott jelölte meg a Duna helyzetét, ahol az korábbi 69