K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyei kislexikon

96 Buda visszafoglalása után Haynau felségsértés címén bitófára ítéli, B. a börtönébe csempészett tőrrel nyakán súlyos sebeket ejt, miért bitó helyett golyóval végzik ki 1849 okt. 6-án. Fennköltsége, nemes jelleme, a nemzet vértanujává emeli. Kivégzése helyét örökmécsessel jelölték meg. BÁTHORY ERZSÉBET (1560—1614) Nádasdy Ferenc felesége, ki özvegyi sorban a nyitramegyei Csejthe várában kétségkívül elméjében, meghibbanva szolgálóinak kínzásában lelte örömét. Szadizmusának híre kelt. Nádori törvényszék elé állították, mely élethossziglani fogságra ítélte. DR. BAZOVSZKY PÉTER, vm. árvaszéki ülnök. Sz. 1905. Losoncon. Egyetemet Prágában, Pozsonyban, Bécsben és Berlinben végezte. A jogi diplomát Pozsonyban szerezte 1930 évben és 1936-ban a budapesti Pázmány Péter Egyetem jogtudományi karán honosította. Részt vett a revizionista mozgalomban, amiért a cseh államhatalom részéről a legnagyobb üldöztetésnek volt kitéve, úgy hogy 1933 év augusztus végén kénytelen volt külföldre távozni, miután a nyitrai törvényszék a köztársaság védelméről szóló törvény alapján több ízben fogságra ítélte. 1939. a Belügyminiszter kinevezte Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegyék árvaszéki ülnökévé. Törvényszéki hites tolmács. BEKE JENŐ dr. várm aljegyző. Sz. Kolozsvár 1901. Egyetem Szeged. 1918. tavaszán önként jelentkezett frontszolgálatra. 1918—19-ben a Székely hadosztály kötelékében harcol. Oláh hadifogságba kerül, honnan megszökik. A szegedi ellenforradalmi honvédséghez kerül. 1921-ben Nyugatmagyarországi felkelő. 1931-ben állami tisztviselő, azután a vármegye szolg. lép. 1939. a vármegye aljegyzője. BENKOVITS VILMOS vrm. aljegyző. Sz. 1889. Aranyosmarót. Egyetem Pozsony. Frontszolgálat, több kitüntetés. Orosz hadifogság, honnan megszökött. 1918-ban közig, szolg. lép. A csehszlovák uralom alatt Léván szolgabíró. 1921-ben a csehek elbocsátják. 1939. óta vrm. aljegyző. BENYOVSZKY MÓRICZ GRÓF madagaszkári király. (1741—1786). Szül. Verbón Nyitra vármegyében. 16 éves korában már katona. Míg Lengyelországban tartózkodik, rokonai elfoglalják időközben elhunyt apja birtokát. Sereget toboroz, ezzel kiveri a birtokból atyafiságát. Emiatt perbefogják. Benyovszky külföldre menekül. Résztvesz a lengyelek oldalán az oroszok ellen folyó harcokban (1767). Orosz fogságba kerül s mint fogoly t Kamcsatkába hurcolják. Itt a fogolytársaival elfoglalt egy orosz hajót, megszökteti a kamcsatkai kormányzó lányát, Afanáziát. így járja be hajón Japánt, Fórmózát, míg végül Madagaszkárba jut, hol a bennszülöttek királlyá választják. A Madagaszkárt uraló franciák nem ismerik el királyságát, mire Benyovszky visszatér Magyarországba s újra beáll katonának (1778). Nyugtalan vérétől hajtva visszatér Madagaszkárba, hol végül a franciák ellen folyó harcban elesik. Regényes életét számos író feldolgozta, többek közt Gvadányi és Jókai Mór is. BERCSÉNYI MIKLÓS GRÓF (székesi) sz. Temetvény várában (Nyitra m.). II. Rákóczi Ferenc kuruc hadainak főparancsnoka. 1707-ben fejedelmi helytartó. A számkivetésben a fejedelem hű osztályosa. Megh. Rodostóban. A kassai Dómban pihen. BERECZ KÁLMÁN vármegyei másodfőjegyző. Született 1907. Alsó Jatton. Középiskoláit Budapesten és Ersekújvárott, egyetemi tanulmányait a pozsonyi egyetem jogi karán végezte. 1934-ben közigazgatási pályára lépett. Érsekújvár városnál kezdte közigazgatási működését, ahol 1937-ben városi másodtitkárrá (jogi előadóvá) választották. Ebben a minőségben érte a felszabadulás. A magyar közigazgatás bevezetése és megyei rendszer visszaállítása alkalmával a belügyminiszter másodfőjegyzővé nevezte ki. A Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület ügyvezetője s mint ilyen a kisebbségi években tevékeny működést fejtett ki. BÉL MÁTYÁS (Belius) hírneves földrajzíró. 1714—19 közt a pozsonyi evang. isk. igazgatója. Meghalt Pozsonyban. 1749-ben. Az első rendszeresen megjelenő magyarországi hírlapnak a „Nova Posoniensa"-nak megalapítója 1721-ben. Legnevezetesebb munkája: „Notitio Hungáriáé