K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Vármegyei kislexikon
97 novae historica-geographica", mely Bécsben jelent meg. Az első kötet (1735) Pozsony vármegyét tárgyalja, a negyedik kötet (1742) Nyitra vármegye földrajzi leírását adja. Bél rendkívül nagy irodalmi munkásságot fejtett ki müveinek jegyzékét Haan Lajos „Bél Mátyás" c. akad. ért-ben (Bpest. 1879.) foglalta össze. BICSOVSZKY KÁZMÉR dr. vm. árv. ülnök. Sz. 1895 Besztercebánya. Egyetem Pozsony. Frontszolgálat. Több kitüntetéssel tér haza. Megalakítja Pozsonyban a Csehszlovák Magy. Hadirokkantak Orsz. Szöv., ennek főtitkára. Pozsony városánál fogalmazó. 1923. a Szöv. Magyar Ellenzéki Pártok közp. Irodájának kultúrreferense, majd megalakítja a Csszlov. Magy. Dalosszövetséget, ennek ügyv. elnöke. 1938. a Magy. Nemz. Párt pozsonyi főtitkára, a visszacsatolásig. BIHARI JÁNOS Zeneszerző, (1769—1827). Sz. Nagyabonyban. A Rákóczi induló egyik változatának szerzője. Szobra a Margitszigeten. BISKOROVÁNYI ERNŐ bankigazgató. A vágsellyei Hitelintézet igazgatója. A várm. gazd. életének egyik vezetője. Jeles bankember. A vágsellyei járás vitézi hadnagya. Várm. biz. tag. BITTÓ ISTVÁN igazságügyminiszter. Sz. 1822. Sárosfa. 1848-ban képviselő. Világos után kibujdosik. 1861-ben orsz. gyül. képv. 1872-ben házelnök. Andrássy kabinetjében igazságügy miniszter. BODOR JÓZSEF (sepsizaláni) bankigazgató. Sz. Brassóban. 1882. Törzsökös székely ivadék. 1905-ben a Magy. Ált. Hitelbank kötelékébe lép. Rövidesen a kecskeméti fiók élére kerül. Innen helyezik az éújvári fiók élére. Kiváló pénzügyi szakember. BÖHM JÁNOS igazgató főmérnök sz. Rödönyben (Vas m.) 1888. Középisk. Pozsonyban, műegyetemet Bpesten végezte. Fiatalon Komáromban a vízügyi statusnál helyezkedett el. A cseh megszállás után a Vágbalparti árvíz szabályozó r. t. kötelékébe lépett. Most az érsekújvári központ igazg. főmérnöke. Kiváló vízügyi szakértő. Várm. biz. tag. CSÁK MÁTÉ (trencséni) (1260—1321) a nemzeti gondolat keménykezű harcosa, pozsonyi főispán, majd nádor, aki csaknem királyi hatalmat gyakorolt a nevéről máig is mátyusföldnek nevezett területen. Cs. Máté két évtizeden át nagy befolyást gyakorolt Magyarország sorsára. A többi kiskirállyal szemben a köznemességnek és a népnek volt a pártfogója; az országot idegen befolyástól féltve, fordúlt a király ellen.' 1311-ben az egyház kiközösítette, mire Cs. Máté Nyitra várát felégette CSÁKY LÁSZLÓ GRÓF, Nyitra vármegye v. főispánja (1820). 1848-ban Szepes vármegye főispánja lett, majd mint kormánybiztos nagy eréllyel, saját költségére megszervezte a szepesi honvéd zászlóaljat és más önk. csapatot, amelynek élén guerilla harcban támadta a németet. Ezután Lőcsén saját költségére ágyúgyár at létesített. Világos után külföldre menekült. 1852-ben a honvágytól hajtva hazatért. Hadbíróság elé állították. Ez bitóhalálra ítélte. Kegyelmet kapott és börtönbe került. Hét évi raboskodás után kiszabadult közkegyelem útján. Rövidesen képviselővé választották. A delegátiónak két ízben elnöke, majd 1867—1876-ig Nyitra vármegye főispánja. CSÁSZKA GYÖRGY kalocsai érsek (1826—1904) sz. Nyitraszerdahelyen. Számos közintézmény megalapítója. CSERNOCH JÁNOS hercegprímás (1852—1927), orsz. gyűl. kepv csanádi püspök, kalocsai érsek, 1912-ben prímás. Sz. Szakolcán. DÊCSI ERNŐ, a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat ügyvezető igazgatója. Szül. Érsekújváron 1882-ben. Fiatal korában került a salgótarjáni kőszénbánya kötelékébe. 1927-ben a Részvénytársulat ügyvezető igazgatója lett. Neve a hazai gazdasági életben közismert. DIVÉKY ANDOR dr. (divéki és kisborsányi, de genere Divék) tb. főszolgabíró, a szenei szolgabírói kirendeltség vezetője. Egyetem Heidelberg, Kolozsvár. 1911-ben Árva megye szolgálatába lép. 1914-ben bevonul katonának, 1915-ben súlyosan megsebesül Négy vitézségi érmet kap. A csehek bevonulásakor ellenállást szervez. Menekül. Nagy gondokkal küzd, Párisban, Hágában, Amszterdamban él. Majd Pozsonyba kerül. 7
