K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyei kislexikon

98> Visszacsatoláskor kinevezik a vármegye aljegyzőjének. Később a szenei szolgabírói kirendeltség vezetője lesz. Sokat foglalkozik közgazdasági és szociológiai tanulmányokkal. DOHNÁNYI ERNŐ zongoraművész. Sz. Pozsonyban. 1877. A Zeneművészeti Főiskola főigazgatója. A legkiválóbb Beethoven előadó. Mint zeneszerző világhírű. ENDLICHER ISTVÁN LÁSZLÓ pozsonyi születésű hírneves botanikus, és polyhistor. 1828-ban a bécsi udvari könyvtár tisztviselője. 1836ban a csász udv. növénygyüjt. őre. 1840-ben a bécsi egyetemen a növénytan tanára. A világ minden jelentősebb természetrajzi társaságának és számtalan akadémiának tagja, ki Genera plantarum c. hatalmas munkájához London, Páris, Amerika és India könyvtáraiban gyűjtötte az anyagot. Nagy könyvtárát és gyűjteményét később az államnak ajándékozta. 1848-ban jelentős szerepet vitt a bécsi márc. mozgalmakban a német parlamentbe is beválasztották. Magyar származását mindenütt kihangsúlyozta. Nyomasztó adósságai miatt 1849-ben megmérgezte magát. ERDŐSI IMRE tábori pap, a branyiszkói győzelem hőse, született Nyitrán 1814-ben. 1849-ben Selmecbányán tanárkodott. Fellelkesülve a szabadságharc hősi küzdelmétől, katonának jelentkezett és mint tábori pap Guyon tábornok hadtestéhez került. 1849 febr. 6-án Erdősi, mint tábori pap vezette rohamra a vörössipkásokat. Az osztrákok elé érve a keresztet az ellenség soraiba dobta s aztán odakiáltotta a rohanó honvédeknek: Ne hagyjátok az ellenség kezében Jézust! Erre a kiáltásra a németek sora megingott, a honvédszuronyok elől megfutottak a császár katonái. Erdősi híre és bátorsága csodálatba ejtette az egész országot. A szabadságharc bukása után folytonosan üldözték, hadbíróság elé állították, de fölmentették. Ezután különböző helyen tanárkodott, majd rendjének kormánytanácsosa lett. 1888-ban visszavonult szülőhelyére, hol 1890-ben elhunyt. Szülőházát Nyitrán emléktáblával jelölték meg. ERKEL FERENC (1810—1893) a legnagyobb magyar zeneszerzők egyike, az Opera karnagya, a Hymnusz szerzője. 1822—26-ig Pozsonyban tanúit Klein H. zenetanár keze alatt. ESZE TAMÁS Rákóczi Ferenc leghűségesebb katonája, szabadságharcának elindítója. A beregi erdőkben bujdosott társaival, aztán követeket küldött Rákóczihoz, hogy álljon az élükre. E felhívásra adta ki Rákóczi: „Megújultak a magyar nemzet sebei" című híres kiáltványát. Esze végigharcolta a kurucok minden nagy ütközetét, a zsibói vereség után új ezredet verbuvált magának. 1708. pünkösd ünnepén Nyitrán, tábori istentisztelet után a kuruc had katolikusai és reformátusai összeverekedtek. Esze a verekedők közé rohant, hogy megakadályozza a testvérharcot. A vezérek parancsára a verekedők közé ágyúztak. Sokan elestek, E. is az áldozatok között volt. E. emlékét sok históriás ének őrzi. ESTERHÁZY MIKLÓS (galántai gróf) nádor. Apja Ferenc pozsonyi alispán. Sz. Galántán 1582, megh. Nagyheflányban 1645-ben. 1661-ben feleségül vette Mágócsy Ferenc özvegyét sz. Dersffy Orsolyát, kivel nagy vagyon birtokába jutott. Vagyona, kiváló tehetsége és a Habsburg házhoz való hűsége biztosították felfelé ívelő pályáját. 1613-ban báróságot nyer. 1618-ban Zólyom m. főispánja, II. Ferdinándtól Kismartont kapja adományul. Az 1625. évi orsz. gyűl. nádorának választja. 1626-ban grófi rangot nyer. Később Rákóczi ellen hadakszik. ESTERHÁZY IMRE (galántai gróf) 1663—1745. esztergomi érsek. Sz. Galántán. Húsz év alatt tíz milliónál többet ad jótékony célra. FADRUSZ JÁNOS szobrászművész sz. Pozsonyban 1858, megh. Budapesten 1903-ban. Kora ifjúságában lakatosmesterségre adták szülővárosában, ahol kitűnt remekbevert kapudíszével. Ezután rajzolni tanult, majd Zayprónára került a fafaragó iskolába. Sokáig fafaragásból tartotta fent magát, míg felfedezte tehetségét Fölgner pozsonyi szármzású bécsi szobrász. Ezután sok sikert aratott, míg megkapta a pozsonyi Mária Terézia-szobor kiviteli munkáját, amit nagy ünnepséggel 1897. V. 16-án lepleztek le. ö készítette el a kolozsvári Mátyás szobrot, a zilahi Wesse-