Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)
"Csallóköz" név rödid ismertetése, keletkezéséről
Csallóköz. H Felső Csallóközi Armentesitési társulat rövid életének történetével foglalkozva mindenek elolt munkálkodásának színhelyével, védelmének tárgyával illik megismerkednünk. A Duna folyó Dévénynél áttörve a határhegyek közt, a honfoglaláskor, a föld alakzatáról ítélve, még szétszakadozottabb állapotban terjengett vidékünkön mint napjainkban. Az Alpesckről hozott kó'görgetegnek darabosabb részét a bécsi erdőtől le a morva síkig, tehát hazánk határáig lerakván: sebes folyással, erős eséssel jutott hazánk kis lapályára, a hol az esés apadván, az addig zúzott, köszörült, aprózott görgeteg követ lerakva, öntéseket, ezekből idővel egész szigeteket alkotott. Ha reá tekintünk Csallóköz földalakzatára azt látjuk: hogy a vizjárta tereket lassanként emelte a feliszapolás; a feliszapolás zátonyokat, szigeteket alkotott ; Pozsonynál közvetlenül a Duna medrét három főágra szakította. A jobb parton a Köpcsényi nagy kanyarból szakadt ki a „Győri Duna" valahol a felső Vödricz átellenében. Ezt az ágat, mint a győri erősséget ostromlót az 1681 : 21 tcz. értelmében a „Kis Csallóköz", — járatos nevén „Szigetköz" — munkaerejével elzárták. Azonban alább Csunynál az öreg Duna ezen ágra reá szegvén, most már Guthoron alól maradt meg a Szigetközt kerito „Mosonyi Duna" kiszakadása. Közvetlen Pozsony előtt, ott körülbelül, hol a „részvény" ház áll, a Duna baloldalán szakadt ki a Dunának másik ága, melyet Béla király névtelen jegyzője, valamint az Árpádházi királyok alatt ezen folyón adományozott révjogokról szólló okiratok Chollou, Chyllou, Csaliónak neveznek. Ezen vízfolyás keríti éjszakról szigetünket alakítva azt, s nevét is adva neki. Meglehet hogy a magyarosan hangzó „Csalló" nevet Őseink már a honfoglaláskor itt találták, átvették. Vannak történészeink közt azt vitatok: hogy a Duna ezen ágát az avarok ásatták óriási győrnek, s ők nevezték el „Csaló"nak. Ámde erre nézve a teljes bizonyítás hiányzik. Ezen Dunaágnak véghetetlen csavargós folyása pedig a tetszetős hozzávetésnek ellentmondani látszik. Igaz, hogy a kis Duna menti laposok között látható olyan is, mely magasabb dombhátat egyenes irányban szelve át, emberi correctióra, vagy legalább a meder áttételének megkísérlésére vall: ámde az lehet a 17. és 18.
