Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

"Csallóköz" név rödid ismertetése, keletkezéséről

6 századi erőlködéseknek nyoma is, midőn a kis Dunát hajózhatónak fentartani igyekeztek; én legalább ebből nem mernék az avar csatornázásra egészben következtetni. Igaz az is, hogy FelsŐ Csallóközben, különösen Jányoktól kezdve, az öreg Dunára Misérd irányában húzódó vonalon, számos ős, kisebb nagyobb úgy­nevezett „kúnhalom" áll. Felső Jányoknál a halmot köritő „győr" ma is sértetlen épségű; igaz, hogy szigetünkön „Szolgagyőr" helység állott, és történelmileg is elfogadott tény hogy avar atyánkfiai is meghúzták itt magukat: mindamellett ha megengednők is, hogy azon tumulusok az avarvilág idejéből valók: nehéz volna biztos következtetésre jutnunk, hogy vizünk az avarok hatalmának emléke. Nyugodtan elfogadhatjuk tehát a tényt, hogy a „Csalló" vizétől, mely szigetünket éjszakról határolja, a többi „vizes" közök analógiájára nyerte szigetünk nevét „Csallóköz" 1 Szigetünk német neve „Schütt" valószínűbb az „anschütten"-bői kelet­kezett, mint Bartal György feltevése, hogy az a „Skytt"ből, tehát „szittya" szónak elváltozásából alakult. Mi csallóköziek a Dunából kiemelkedő zátonyokat, melyeket a Duna áradásaikor lerakodó iszap és hordalék, lassanként egészen összefüggő, néha igen tekintélyes kiterjedésű szigetekké emel: ma is „öntéseknek" nevezzük, és nevezték őseink is régi okirataink tanítása szerint. Azt hiszszük nem kell a szomszédos németség fogalmához alkalmazkodó fordításnak vennünk az elnevezést: mert őseink ez alakulás jelzést hozhatták „Etelköz"-ből, hol természetük és szokásaiknak megfelelő — szinte „öntéseket" képző oly rakonczátlan folyók közein tartózkodtak, mint a minő Dunánk. „Csallóköz"-t „aranykert"-nek is nevezték. Váljon honnan vette ez elnevezést, mely a mai viszonyokra sehogy se illik. Talán szép ligetei, halastavai, folyócskái, ős tölgyei, vitték reá a jövevényt, hogy a természettől szépen elrendezett „aranyos kert"-nek tartsa; vagy a kiirtott őserdőknek, ős erőben dús humusán ringó arany kalásztenger bájolta el a szemlélőt, hogy aranykertnek lássa a vidéket?! Vagy a Duna görgetege közt rejlő aranyhomok szülte ez elnevezést! Mind ennek a dicsőségnek úgy látszik örökre vége! Ligeteink a Duna folyása közt, — a Duna szabályozás előtt, — valóságos vadont képeztek; bent Csallóközben napjainkban a fíilemilék csak a házi kertekben húzhatják meg magukat, a házi macskák csendőri felvigyázása alatt; tavaink, folyócs­káink kiszáradtak, az ős tölgyeknek nyoma sincs, sőt az őserdőknek humusát is kimerítette már a közel ezeréves használat. Nincs költői ihletségre serkentő semmi jelenség! Hisz a végtelen rónát keresztül-kasul szeldelik az egyenes 1 A jobbparti Dunaág és az öreg Duna közti tért, mely igen sok apró szigetbó'l alakult, a szige­tekről nevezték ,,Szigetközinek. Alsó-Csallóközben a kiszakadó Csiliz körítette tért „Csiliz"-köznek a Csallóvize és egyik ága közti tért pedig „Viz"-köznek nevezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom