Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)

Dokumentumok

E véghatározatot a törvényhatósági bizottság a város hirdető tábláján 8 napra kifüggeszteni rendeli, a kifüggesztést követő naptól számított 15 nap alatt pedig ellene a Magyar Belügyminiszter Úrhoz intézett és a városi iktatóba beadandó fellebbezéssel lehet élni." A város ugyanezen közgyűlésen levette napirendről az MKP József Attila-szobor felállításának a tervét. Forrás: Kaposvár törvényhatósági jogú város közgyűlési jegyzőkönyve, 4026/1948. 24. 1949. A Somogy megyei Népi Együttes megalapítása Az együttes megalapítása Kanyar József így emlékezik vissza: ,A megye 1949 elején kinevezett főlevéltárnokává. Még ebben az évben tudományos munkám mellett kirajzolódott előttem - megelőzve az Állami Népi Együttest - a Somogy megyei Népi Együttes terve. Azt hiszem, nem igazán somogyi, aki nem érzi a táj dalainak szépségét, a somogyi táncok szívet-lelket gyönyörködtető ritmusát. Ezekért a kincsekért először Vikár Béla, Bartók és Kodály Zoltán hajoltak le, és nyomukban a második nemzedék tagjai: Bárdos Lajos, Ádám Jenő, Farkas Ferenc. Ugyanígy' állnak előttünk néptáncaink és néphagyományaink gyűjtői és újraálmodói: Muhoray Elemér, Molnár István, Pesovár Ernő. Hogyan és miért vállalkoztam a hatalmas energiát felemésztő művészeti munkára? A szép- tájú Somogy olyan régiójában születtem, ahol a táj daltermő és népe nótaszerető volt. Gyermekkorom két falujában, Újlakon és Mérőben értek az első népdalhatások. Ma is tisztán csengenek a fülemben azok a dalok, amelyekre édesanyám tanított: Kiskertembe besütött a holdvilág, Holdvilágnál válogatják a rózsát, Azt választják, melyik rózsa pirosabb, Kisújlakon, melyik kislány csinosabb. Vagy: Vágy­Temető kapuja Sarkig ki van nyitva, Odajárnak a mérei lányok, Rólam szedik a virágot. A mérei halastó, halastó, Beleestem kocsistó, lovastó. Jaj istenem, ki húz ki belőle? Annak leszek igaz szeretője. Gyermekkorom népdalvilága középiskolás koromban bizonyos mértékig elhalványult, megkopott. Találkozásom a magyar népdallal, a magyar népzenével a 30-as évek közepén vált tudatossá. A szárszói ifjúsági táborban a népi irodalom kiváló szószólóit hallgattuk napközben; az esti tábortűznél Balla Péter és Muhoray Elemér tanította az ősi és tiszta magyar népdal szeretetére az ifjúságot. Ekkor vált tudatossá bennem zenei anyanyelvűnk szeretete, és kezdtem figyelni azokra a kiváló magyar zeneszerzőkre és folkloristákra, akik Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán nyomában a tájon összegyűjtötték - szinte az utolsó órában - a magyar népdal legősibb kincseit. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom