Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Százával kerültek be a somogyi népdalok a magyar népzenetárba, majd a jeles magyar kórusszerzők jóvoltából - a karádi nótáktól kezdve a somogyi—balatoni nótákig - az énekkari irodalom gyöngyszemei közé. Mindenekelőtt Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Farkas Ferenc műveire gondolok. 1949-ben elkezdtem népdalra tanítani a központi megyei hatóságok dolgozóit, s ebből a kalászból szökkent szárba a csaknem másfél évtizedig működő és országosan is kiemelkedő teljesítményt nyújtó Somogy megyei Népi Együttes ének-, tánc- és zenekara. Az együttes két irányban vállalta népzenei anyanyelvűnk szolgálatát. Egyfelől a magyar kórusirodalom remekműveinek a megszólaltatásával, másfelől a somogyi népzenei alkotások és kórusművek megkomponáltatásával. Legyen szabad e sorban Bárdos Lajos Somogyi kalászok című művét, Farkas Ferenc és Sárosi Bálint népzenei feldolgozásait és a Vavrinecz-testvérek zenekari számait említenem. A magunk népdalgyűjtéséről is szót kell ejtenem. Ezeket a műveket az együttes ének- és zenekarának, valamint tánckarának a műsorára tűztük, közülük csak a Kis somogyi lakodalmast, a Csokonyai rozmaringost, a Somogyi pásztortáncot, a Balatoni nótákat említem. Az együttes fennállása másfél évtizede alatt kb. 1500 előadást tartott itthon és külföldön. A magyar zeneművészek közül művet komponáltak az együttes részére Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Farkas Ferenc, Vass Lajos, Sárosi Bálint, Vujisics Tihamér. Szólistaként vendégeink voltak: Palló Imre, Gesztv Szilvia, Hidi Péter, Ágay Karola, Lorencz Kornélia, Szendrey-Karper László, Béres Ferenc, Csenki Imre. Én az együttes alapítója és művészeti vezetője voltam. Az együttes kóruskarnagya hosszú időn keresztül (Ladányi György, zenekarának prímása Toky József, 1954-ben alapított tánckarának vezetője előbb Együd Árpád, majd Csikvár József volt. Az invenciózus és kirobbanó erejű tánckarnak Muharay Elemér, Rábai Miklós, Pesovár Ernő, Vásárhelyi László voltak a vendégei. Az együttes, amelynek énekkara 70 tagból, zenekara és tánckara 24-24 tagból állt, az 1962. december 16-án rendezett Kodály-esten tartotta utolsó fellépését. Elekor már egyre oxigéntelenebb levegő vette örül az országos rangra és hírnévre emelkedett együttest. Művészetileg leszűkítő tendenciák és szubjektív indulatok játszottak közre abban, hogy az együttes ének- és zenekara beszüntette tevékenységét. Szerencsére új hajtásként tovább folytatta munkáját a tánckar a megkezdett nyomokon Somogy Táncegyüttes címen. Amikor az alapítás után az ihárosberényiek csodálatosan szép és dekoratív ruhájába öltözött Somogy megyei Népi Együttes ének- és zenekara megjelent a Margitsziget szabadtéri színpadán, meg tudom érteni a nagy Pudovkint, hogy úgy nyilatkozott: a műsor legmutatósabb csoportja, a legdekoratívabb együttese a somogyi volt. Amikor ének- és zenekarunk után tánckarunkat is kiépítettük, utunk először Csurgóra vezetett, s magunk közé hívtuk Együd Árpádot. Sajnos ő már nem érhette meg az együttes 35 éves jubileumát. De a somogyi néptánc programját zászlajára író Somogy Táncegyüttes ezt is megünnepelhette. A hajdani alapító örül, hogyr sikerült a stafétabotot átadni a következő generációnak, amely vállalja a nemzeti identitás, a nemzeti önismeret, a szülőföldszeretet újranövelését, a somogyi néptáncmozgalom felfelé ívelő jövendőjének a munkálását. Az együttes jelentős kottatárát átadtam a Zákányi Zsolt vezette Vikár Béla vegyeskarnak és a Tóth Lajos utcai Kodály Zoltánról elnevezett általános iskola általa vezetett s messze földön híres kórusainak, mint a hajdani népi együttes szellemi örököseinek.” Forrás: Kanyar József: A reménység esztendei Pécs, 1989. 61
