Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 1. Somogy levelestárából
Earundem dominationum vestrarum servitor et amicus paratissimus C. Nie. a Zrinio.” Címzése: „Illustrissimis Reverendissimis Spectabilibus ac Magnificis admodum Reverendis, Generosis, Egregiis et Nobilibus Dominis nostris Vice Comitibus, Judicibus nobilium et iurassoribus ac toti denique Universitati Dominorum, Magnatum et Nobilium comitatuum Zaladiensis et Simigiensis in generali ipsorum congregatione simul constitutis Dominis Amicis observandissimis.” A levél nemcsak az országos gondjai között őrlődő felelős közember írása, aki a nagyobb haza szolgálata mellett a gondjára bízott két megye közügyeivel is foglalkozik, mégpedig igen lelkiismeretesen, hanem a nemzetéért aggódó politikus választékos stílusának, s szép beszédű magyarságának is olyan jelentős forrása a XVII. század második feléből, mely méltán tarthat számot az irodalomtörténet érdeklődésére is. A Kaposvári Megyei Könyvtár évkönyve. 1957. b) Kisfaludy Sándor három ismeretlen levele Az 1857-ben elhunyt sümegi Rosty Vince, uradalmi és közbirtokossági ügyész családi iratait rendezve került elő nemrégiben a Kaposvári Állami Levéltárban Kisfaludy Sándor három ismeretlen levele. „A múzsák és grátziák szép társaságában” a „Sümegh és Csobántz bértzein mulató” költő életének utolsó esztendeiben íródtak e levelek. Ekkorra már visszhangzott az ország a költő nevétől és munkásságától, egy ország könnyezett a Kesergő szerelem, és mosolygott a Boldog szerelem versfüzérein. Nem volt többé már szüksége a közfigyelem iránta való felkeltésére és a névtelenség homályából való kiemelésére, mint ahogy tette azt a Somogy-Nagybajom- ból a zalai Petrikeresztúrra otthonát áttevő Pálóczi Horváth Ádám 1815. aug. 18-án Nagykőrösre írt levelében: „Vágynak itt még Zala vármegyében többek is, kiknek fáradságos munkájuk megérdemelné, hogy tudathassanak. Itt lakik Sümegen Kisfaludy Sándor ur, több N(emes) V(árme)- gyék táblabírája, a Himfy szerelmeinek és ama nevezetes Regéknek Auctora, ki most nyomattatja egy új munkáját, Hunyadi Jánost magyar versekben, amennyire maga előadásából tudom. Dráma.” (Közreadta és idézi Mázsa: Ernő, a Figyelő 1876. évi I. kötetének 46. oldaláról a Kaposvári Megyei Könyvtár 1962-es évkönyvében „Tsutor János ismeretlen verses levele Pálóczi Horváth Ádám hagyatékából.”) A három levélben aligha találunk irodalomtörténeti vonatkozásokat az életrajzi adalékokon kívül, inkább a dunántúli birtokos-gazda emberségére, a birtokvezetéssel együttjáró, fiscalitásokban való jártasságára nyújtanak azok új adatokat és harsányan árulkodnak — természetesen — a finom bájjal, s könnyedén megírt, levélben is kellemesen csevegő és szép nyelvű (a légiesen könnyű Himfy verssorok prózai változatai!) költő stílusáról is. A Sümegen kelt első levélben a csabrendeki közbirtokosság közös jövedelme terhére kívánja ősi jussát felméretni a költő, ugyanolyan birtok106