Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 1. Somogy levelestárából

Earundem dominationum vestrarum servitor et amicus paratissimus C. Nie. a Zrinio.” Címzése: „Illustrissimis Reverendissimis Spectabilibus ac Magnificis admodum Reverendis, Generosis, Egregiis et Nobilibus Dominis nostris Vice Comitibus, Judicibus nobilium et iurassoribus ac toti denique Uni­versitati Dominorum, Magnatum et Nobilium comitatuum Zaladiensis et Simigiensis in generali ipsorum congregatione simul constitutis Dominis Amicis observandissimis.” A levél nemcsak az országos gondjai között őrlődő felelős közember írása, aki a nagyobb haza szolgálata mellett a gondjára bízott két megye közügyeivel is foglalkozik, mégpedig igen lelkiismeretesen, hanem a nem­zetéért aggódó politikus választékos stílusának, s szép beszédű magyarsá­gának is olyan jelentős forrása a XVII. század második feléből, mely mél­tán tarthat számot az irodalomtörténet érdeklődésére is. A Kaposvári Megyei Könyvtár évkönyve. 1957. b) Kisfaludy Sándor három ismeretlen levele Az 1857-ben elhunyt sümegi Rosty Vince, uradalmi és közbirtokossági ügyész családi iratait rendezve került elő nemrégiben a Kaposvári Állami Levéltárban Kisfaludy Sándor három ismeretlen levele. „A múzsák és grátziák szép társaságában” a „Sümegh és Csobántz bértzein mulató” köl­tő életének utolsó esztendeiben íródtak e levelek. Ekkorra már visszhang­zott az ország a költő nevétől és munkásságától, egy ország könnyezett a Kesergő szerelem, és mosolygott a Boldog szerelem versfüzérein. Nem volt többé már szüksége a közfigyelem iránta való felkeltésére és a névtelenség homályából való kiemelésére, mint ahogy tette azt a Somogy-Nagybajom- ból a zalai Petrikeresztúrra otthonát áttevő Pálóczi Horváth Ádám 1815. aug. 18-án Nagykőrösre írt levelében: „Vágynak itt még Zala vármegyé­ben többek is, kiknek fáradságos munkájuk megérdemelné, hogy tudat­hassanak. Itt lakik Sümegen Kisfaludy Sándor ur, több N(emes) V(árme)- gyék táblabírája, a Himfy szerelmeinek és ama nevezetes Regéknek Auc­tora, ki most nyomattatja egy új munkáját, Hunyadi Jánost magyar ver­sekben, amennyire maga előadásából tudom. Dráma.” (Közreadta és idé­zi Mázsa: Ernő, a Figyelő 1876. évi I. kötetének 46. oldaláról a Kaposvári Megyei Könyvtár 1962-es évkönyvében „Tsutor János ismeretlen verses levele Pálóczi Horváth Ádám hagyatékából.”) A három levélben aligha találunk irodalomtörténeti vonatkozásokat az életrajzi adalékokon kívül, inkább a dunántúli birtokos-gazda ember­ségére, a birtokvezetéssel együttjáró, fiscalitásokban való jártasságára nyújtanak azok új adatokat és harsányan árulkodnak — természetesen — a finom bájjal, s könnyedén megírt, levélben is kellemesen csevegő és szép nyelvű (a légiesen könnyű Himfy verssorok prózai változatai!) költő stí­lusáról is. A Sümegen kelt első levélben a csabrendeki közbirtokosság közös jö­vedelme terhére kívánja ősi jussát felméretni a költő, ugyanolyan birtok­106

Next

/
Oldalképek
Tartalom