Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 1. Somogy levelestárából

felmérési előnyök közepette, mint amelyek az „igazság és a törvény” szerint rá csakúgy vonatkoznak, mint közíbirtokos társaira.

„Alulirtt mindenben csak a törvények rendeléseihez tarty a magát” — írta Mihálkovics József királyi tanácsosnak. „S miután a törvény minden határnak felméretését közös költséggel eszközlendőnek rendeli, tehát Alulirtt is a maga részjószágát közös költségekkel kivánnya felmérettetni, úgy mint a többi Rendeki Közbirtokos Urak közül bizonyosan egy sem lessz, ki birtokának, utóbb talán mások által gyanúba is vonathatandó felmérését ön maga, és tulajdon költségeivel hajtatná végre. A közös jövedelmekben az Alulirttnak is bennök van ötét illető része, mellyből eddig még sóba egy fillér sem adatott kezére. Birtokának felméretésére ezen pénzt kivánnya fordíttatni. Alulirtt egyébiránt mindenben ahhoz tartandgya magát, amit vele egy just biró Közbirtokos társai cselekedni jónak, és tanácsosnak tartandanak, fenntartván magának minden időre Alulirtt mindent, amit az Igazság és törvény hozand magával: úgy nevezetesen a mérésnek utóbbi szoros autihenticátióját is. Sümeghen September 10 dikén 1837. Kisfaludy Sándor.”

A második levél ugyancsak Sümegről kelt pár hónappal később 1838. február 10-én.

„Kedves öcsém! Jobb karomon egy tüzes seb miatt nem ölthetvén posztó ruhát, személyesen nem lehetek tiszteletedre, hanem írás által kell kérelmemet jelentenem: Testvéremet Mayrnét, miután Kuthy, ki elejbe élőbb idézve volt, hivataláról lemondott, Lehner pőrét folytatólag, most Malatinszky Főbíró Ur elejbe idézte. Megküldöm az idéző levelet. A határnap folyó Február 15. napja. Kérlek, kedves öcsém, méltóztassál az Alperes félnek nevében megjelenni, vagy valakit helyetted, ha Egerszeghre nem mennél, a megjelenésre megkérni. Mihelyt Szél József pőrében ítélet hozattatiík Mayrné a móringlevélnek tartalma szerint, az egész masz- szának felét (ámbár míg él, Testamentom szerint, az egészet használhatná) mindgyárt által adandgya, akár Szélnek, akár Lehnernek, amellyik- nek jussát a törvény elasmérendi. Egyébiránt Úri Szívességedbe ajánlott tisztelettel vagyok Kedves Öcsém Sümeghen Febr. 10 kén 1838. alázatos szolgád Kisfaludy Sándor.”

A harmadik levél a sümegi városbíróhoz címezve 1844. szeptember 12-én datálódott. Embersége, a birtokos gazda patriarchális humanitása bújik elő leveléből, aki gondoskodni kívánt arról, hogy betegeskedő majorosgazdájának bekövetkezhető halála után fiai ne foszthassák ki az anyjukat. A költő tehát a fiúkkal szemben védte az anyját azzal, hogy az apa végrendelkezését segíti megtámadhatatlan formába foglaltatni.

„Régóta betegeskedő sümeghi majorgazdám azt gondollya, hogy meghal. Négy gyermeke lévén, és attól tartván, hogy ezek halála után, majd hátra maradó özvegyét, noha édes annyokat, csekély ingó javai miatt majd húznák vonnák, s még abból ki is foszthatnák, két eskütt embert kíván, kik előtt szándékát és akarattyát kijelenthesse, s kik halálának esetére erről most bizonyság levelet adgyanak az én kezemhez, minthogy feleségének én örökös kenyeret kívánok adni. Kérem sümeghi Városbiró Urat, ne terheltessák két eskütt embert e végre hivatalánál fogva kine107