Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Király István: gr. Széchenyi Imre elméleti és gyakorlati munkássága

árpával, a kukorica az olajfával, a banán a barackkal, a dió az eukaliptussal. A szőlő és a gyümölcs a vidék dísze.

Californiát 1847-ben csatolták az USA-hoz. Az aranybányászat ezután lendült fel. A mezőgazdasági termelés csak jóval később indult fejlődésnek, de 1881-re már gabonafelesleggel rendelkezett a táj. Californiában túlsúlyban vannak a nagybirtokok. A kisbirtokok már 1881-ben el voltak adósodva. Ott nem védte helyi törvény a kisbirtokot és az adók is magasak voltak. A búzát és az árpát elég külterjesen termelték. Az aratás októberben volt. Ezután rögtön vetették a búzát. A magot úgy szórták ki, majd tarlóhántóval dolgozták bele a talajba. Az aratás erősen gépesített volt; egy arató csapat naponta 75 holdat vágott le. A cséplő csapat 84 lóból, 30 emberből és 3 fiúból állt. Holdanként az aratás és a csépelés 9 forintba került. Nálunk ugyanez akkor 12 forintba került. 1881-ben a 40 centbe kerülő búzáért 75 centet kaptak. De Széchényi Imre az igazi versenytársnak nem a californiaiakat tartotta, hanem a kansasiakat, mert ott csak 22 centbe került a búza termelése bushelenként. Californiában a kisgazda nem tudott nyereségesen búzát termelni. Ott a kisgazdaságok előnyösen a gyümölcstermesztést folytathatták. A narancs termesztése nem volt annyira előnyös, mint Floridában, mégis jövedelmező volt. A szőlőt magyar ember, Haraszty honosította meg. Volt ugyan már Haraszty előtt is ott szőlő, amelyet a spanyol misszionáru- sok vittek be, azokat is kipróbálta Haraszty, de az igazi jól jövedelmező szőlőtermesztést a californiaiak Harasztynak köszöhették. Nagyrészt magyar fajtákat honosított meg, és a szőlő művelése kissé hasonlított a magyar művelési módra. Márciusban metszették a szőlőt. A talajt szántották és kultivátorozták az eső után. Karó nem volt. A szőlő nagyon sokat és édes szőlőt termett. A filoxera ott is irtotta a szőlőt, és oda is az USA keleti feléből hordták be az Izabella és Catauba fajtákkal. A körte és a barack nagyon szép termést adott, mégis a területen a legszebbek a vadvirágok voltak. Széchényi Imre megnézte California méhészetét is. A méhek teleltetését nem ismerték, és vízfehér mézet szüreteltek. A mézet Németországba exportálták. Az anyákat Olaszországból hozták be, mivel California éghajlata alatt a mérsékelt övi méhek igen gyorsan elvesztették nagy mézgyűjtő hajlamukat. Már ott is ismerték a mézpörgetőt és a műlépet. (Amerikai levelek i. m. 42-53.1.)

Gr. Széchényi Imre társasága kétszer utazott át az USA sivatagi zónáján, egyszer délen, majd északon, mikor visszatértek a keleti partokhoz. Utah államban megcsodálta Salt-Lake-Cityt, a mormonok városát, és azt, hogy a sivatagi körülmények között milyen páratlanul virágzó gazdasági életet teremtettek. Terméseredményeik a legmagasabbak voltak az USA-ban. (Amerikai levelek i. m. 55-61.1.)

Salt-Lake-City után nagy utat megtéve Széchényi Imre és társasága Kanadát kereste fel. A Red River völgyében egy gyepes területű feketeföldes zónát tekintettek meg. A terület éghajlata hideg volt, a mezőgazdasági munka novembertől március végéig szünetelt. A téli hideg sokszor elérte a -40 °C-ot. Csak tavaszi búzát vetettek. Kétszer szántottak nagyon sekélyen. A búzát szóró vetőgéppel vetették. A talaj humusztartalma oly magas volt, hogy Széchényi becslése szerint 60 évig nem kell trágyázni. A mezőgazdasági munka felületes volt, mégis 18 bushel búzát termett a föld per acre. Kévekötő aratógéppel arattak, mert az esős vidéken kepékben kellett kiszárítani a búzát, és gyorsan kellett csépelni és szántani, mert ott hamar köszönt be a tél. Még a tél beállta előtt a szántás kizöldellt, ami a gyomok irtása miatt fontos volt. Tavasszal újra szántani kellett, hogy a rövid nyár miatt beérjen a termés. Az ekének nem volt csoroszlyája, hanem azt egy forgó csoroszlya helyettesítette. Az ekére a szántó felülhetett, ami óriási előny volt. A búza önköltsége ezen a területen is nagyon alacsony volt, a föld pedig gazdag termést adott. A növekvő termelésben - gr. Széchényi Imre jó előre meglátta hogy ez a vidék komoly versenytársa lesz az Európában termelt búzának.

1881 őszén a hazatérni készülő társaság utolsónak kereste fel Illinois államot és Chicago nagyvárost. Eddig ilyan vidékeken jártak, amelyek távol feküdtek a nagyobb városok zónájától. 1881-ben Illinois még olyan terület volt, amely egy közbülső helyet foglalt el. Ebben az államban is megkezdődött a nedves területek alagcsövezése, de a kiszárításukhoz 3 év kellett. A vetésforgó csak akkor kezdett elterjedni, mégis úgy alakították,

296