Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Király István: gr. Széchenyi Imre elméleti és gyakorlati munkássága
hogy a forgóban a legnagyobb helyet a kukorica foglalja el. Géppel vetették a kukoricát és négyzetes volt a vetés. A kukoricát lókapával húzták meg. A kukoricát az ottani nagybirtokosok bérleti rendszerben műveltették, majd a termést a farmerektől visszavásárolták. Az állattenyésztés fő ágazata a szarvasmarha-tenyésztés volt. Az állatokat nyáron szabadon tartották, télen pedig kukoricaszárral és némi csöves kukoricával takarmányozták. A szarvasmarhák között mindig tartottak sertéseket is, hogy a lehulló csöveket ők értékesítsék. Az egyik nagygazdaság számításai szerint az állattartás közel 100 %-os hasznot biztosított. (Amerikai levelek i. m. 61-75.1.) 10 Gr. Széchényi Imre idézett munkájában, az Amerikai levelekben csak csupán érintette a farmerek önképzését és sógorától, gr. Andrássy Gézától várta, hogy arról majd ő fog bőségesebben írni. 11 Az Amerikai levelek című könyvének zárszava már Somogyvárott készült el 1881 karácsonyán. A tanulmányút összegezése hívta fel tulajdonképpen a magyar nagybirtokos osztály figyelmét az ifjú gróf elmélyült gondolkozására. Kritizálta azokat a nagybirtokosokat, akik az amerikai szűzföldek kimerülésétől várták a búzadömping elapadását. A hazai nagybirtokosok véleményalkotásában fontos volt az is, hogy a magas amerikai munkabérek mellett nem lehet olcsón termelni. Gr. Széchényi Imre válasza az volt, hogy a gépesítés Amerikában csökkenti az önköltséget és a jobb termelés olcsóbb terményt eredményez. A farmerek szintén versenyképesek maradnak, mert ők is alkalmazzák a gépeket. Arra az érvre, hogy a növekvő európai kivándorlás megszünteti az amerikai túlprodukciót, azt válaszolta, hogy Európa népessége szintén erősen növekszik, ami ösztönzi az amerikai termelőket - megszerzett piacok mellett - a termelés fejlesztésére. Széchényi kortársainak egy másik csoportja az amerikai mezőgazdasági termelés hanyatlását prognosztizálta, mivel az amerikai ipari védővámok túlságosan kinyitják az agrárollót. Ezenkívül az ottani kormány kevés segítséget ad a mezőgazdasági termelőknek. Széchényi Imre játszi könnyedséggel cáfolt: a homestead óriási segítség, az amerikai uzsoratörvény pedig védi a veszélybe került farmert. Gr. Széchényi Imre jól ismerte a fejlett amerikai statisztikát. Annak adatai pedig azt mutatták, hogy az önköltség csökkenik, a produkció pedig nő. Végkövetkeztetése az volt, hogy a magyar nagybirtokos osztály ne kergessen lila álmokat, hanem vegye számításba, hogy az amerikai mezőgazdasági verseny létező valóság. 12 Gr. Széchényi Imre azon kevés nagybirtokos közé tartozik, aki nemcsak a logika erejénél fogva, a megszerzett tapasztalatok alapján, de a nagybirtokos osztály szemszögéből is a legméltányosabb helyzetet igyekezett kiépíteni. A parasztban nem ellenséget, hanem partnert látott. Lehet ezt 1848 előttről megmaradt patriarkális maradványnak tekinti, valójában azt a tapasztalatot hordozza magában, amit Anglia és az USA agrárviszonyaiból szűrt le. 13 Gr. Széchényi Imre: Somogy megye közgazdasági viszonyai. Bp. 1887. és Somogy megye. Bp. 1992. 14 Somogy,1883. február 13. 15 Gr. Széchényi Imre főrend, cs. és kir. kamarás volt. Jelentékeny tényező volt az OMGE és a Magyar Gazdaszövetség körül alakuló szövetkezetekben. Tagja volt a Magyar Földhitel Intézet felügyelő bizottságának. A MIR, a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank, a Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának volt tagja. Alelnöke volt a Magyar Atlétikai Klubnak, és tagja volt a Katholikus Kongrua Bizottságnak. 16 A milleneumra Széchényi Imre tanította be és vezette Somogy megye lovas bandáriumát. Csánki Dezső: Somogy vármegye. Bp. 1914. 576.1. 17 Ez a munka postumus munka, és fivére, Széchényi Viktor adta ki. 1887-ben az egykét „szaporátlanságnak” nevezte. Ő később sem használta az egyke kifejezést, hanem egygyer- mek-rendszerről beszélt. Az átnézett anyakönyvek alapján 1848 óta terjedt ez a társadalmi betegség. Szülőföldjét a Dráva mentén találta meg, és elsősorban a „helvét hitvallású”, azaz református parasztcsaládoknál lépett fel. 18 Az iskolaalapítás ténye abból az első dokumentumból tűnik ki, amelyet Molnár László: Somogy megye mezőgazdasági szakoktatása 90 éves. Kaposvár, 17-18. 1. idéz és abból a 297
