Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

mentumi történetek tankönyve: F. Kohlrauch: Die Geschichten und Lehren der heiligen Schrift alt und neuen Testamentes, úri ima, természeti termények, testek, tünemények ismerete és a testi gyakorlatok). Második évében már 11 tárgy volt, az előző évihez a nyelvtan, a földismeret és az éneklés csatlakozván. Ebben az évben a térmértékek tanításához a Türks und Grössenlehre vagy dr. Christian Wilhelm Harnisch: Raumlehre mit gleichzeitiger Beachtung von Wissenschaft und Leben második kiadását (Breslau, 1837) használták, a természeti tünemények tárgyához pedig Türks: Erscheinungen in die Natur vagy Melos: Naturlehre c. könyveit. A második elemi első évében 13, második évében pedig 14 tantárgy volt. Az első év termények, égitestek tárgyához Nicolai : Kenntniss der Natur c. tankönyvét, a második év Luther kátéja c. tantárgyhoz Simon: Handbuch des christlichen Religions Unterrichts könyvét használták Benczúr József fordításában. A második elemi második évében új tárgyként tanították Európa földismeretét (benne a magyarhon földismeretével), a termények ismeretét „némi földmíveleti alkalmazással", valamint híres honunkbeli férfiak életének történetét a történelem keretében. A népiskolákat nem csak az egyház, hanem a társadalom nevelő „helyének", intézményének is tartották, amelyekben a tanítók csak 18 éven felüli, alkalmas és iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők lehetnek, és akiket az egyházi hatóságok megvizsgáltak. Az egyházaknak az egyetemes közgyűlés előírta, hogy állandó fizetést adjanak a tanítóknak, hogy jegyzői munkakört ne kelljen nekik betölteni, a szülőknek pedig azt, hogy necsak télen, hanem nyáron is küldjék gyermekeiket az iskolába. A városi vagy polgári iskolák első évében 9 tárgy szerepelt (olvasás, írás, számvetés, tértan, ótestamentum, úri imádság, természetrajz és -tan, éneklés és torna), a második évben pedig 11 tárgy, az előbbi kilenchez még a nyelvtan és földismeret is csatlakozván. A második elemi osztály első és második évében ugyanaz a 13-13 tárgy szerepelt, annyi változással, hogy az ótestamentum helyébe az újtestamentum tanulása lépett, valamint különféle elbeszélések és versek magyarázata és megtanulása. A harmadik (vagy felső polgári) osztálynak első évében 14 tárgy szerepelt, úgy mint a keresztyén vallás tanítása Ziegenbein Katekizmusa Székács által lefordítva (1841), olvasás és szavalás (Fleischer Jakab magyar és német köszöntői, Kassa, 1834), helyes- és szépírás, nyelvtan, közönséges és tizedes törtek, hármas szabály, tértan, polgári földismeret, Magyarország története, természetrajz, népszerű természettan, írásbeli levelezés, ének, rajz és testgyakorlás. A másik évben már 15 tárgy volt köztük növény és ásványtan, valamint egészségtan és a mezei gazdálkodás elemei is szerepeltek. A protestáns népiskolák tan- és kézikönyvei közül messze kimagaslottak Comenius képes gyermek-enciklopédiája: az Orbis pictus, Losonczi Hányoki Hármas Kis Tükre, Diószegi Sámuel Magyar Füvészkönyve, Láczai Szabó József Oskolai tanítókönyve és Maróthi György: Arithmetica vagy a számvetés tudománya című munkái, amelyek évtizedekre nyomták rá meghatározó bélyegüket az elemifokú népiskolázás történetére is, egyre magasabbra emelvén népünk hasznos ismeretekből táplálkozó tudásszintjét. Ha e nevek és munkák mellé még felsoroljuk Budai Ézsaiás, Hatvani István, Csengery József, Péczeli