Nagy Béla: MLSZ kiskönyvtár 1. Futballkrónika 1901-1959 (Budapest, 1981)

Henni (FTC) — Rudas (FTC), Kónya (Csepel) — Bozsik (Kispest), Kispéter (FTC), Rákosi (Csepel) — Egresi (Újpest), Keszthelyi (Csepel), Mészáros (Kispest), Puskás (Kispest), Tóth III. (Vasas). A magyar csapat talán fennállása óta először — nevének megfelelően - piros mezén is viselte a BUDAPEST feliratot. A győztes gólt Rudas távoli, bombaerős szabadrúgásból lőtte Beara háló­jába. Rudas nagyszerűen játszott, de a mezőny legjobbja mégis Kispéter Mi­hály volt. A földön és a levegőben szinte korlátlan úr volt a pályán. Ez a csapat, természetesen további „márkás nevekkel” kiegészítve képvi­selte volna színeinket a londoni olimpián. A sorsolás szerint Olaszországgal vívtuk volna a selejtezőt az első fordulóba jutásért. Az MLSZ azonban június 25-i ülésén úgy döntött, hogy nem küldünk labdarugó-csapatot az olimpiára. Az elnökség véleménye szerint ugyanis „élvonalbeli játékosaink nem felelnek meg a FIFA amatőr szabályainak és így nem tehetik le az olimpiai esküt. Ezért nem maradt más választás, mint az, hogy visszalépjünk az olimpiai labdarúgótor­nától." Az éremesélyes magyar csapat így itthon maradt. . . 1948. szeptember 18., Lódz. LENGYELORSZÁG IFJ.-MAGYARORSZÁG IFJ. 1:0 Mészáros (Csepel) — Fábián (UTE), Regős-Reiter (Ganz) — Anda (FTC), Palotás (MTK), Dékány (FTC) — Czibor (FTC), Villányi (FTC), Tóth (Cse­pel), Szolnok (Szegedi MTE), Krasznai (UTE). Csere: Szabadkai (Előre). 1948. szeptember 19., Varsó. MAGYARORSZAG-LENGYELORSZÁG 6:2 Góllövő: Hidegkúti 2, Bozsik, Szusza, Deák, Tóth III. Grosics (MATEOSZ) — Rudas (FTC), Börzsei (MTK), Balogh (Újpest) - Bozsik (Kispest), Zakariás (MATEOSZ) — Egresi (Újpest), Szusza (Újpest), Deák (FTC), Hidegkúti (MTK), Tóth III. (Vasas). Szövetségi kapitány: Gallowich Tibor. „Nagy iramú, szép mérkőzést játszott a két csapat. A magyar csapat ma­gasan felülmúlta ellenfelét és régen látott, nagyszerű játékkal idegenben is hatalmas arányú győzelmet tudott aratni.” Deák gólja a II. félidő 22. percében úgy született meg, hogy Tóth beadá­sát kapásból, 8 méterről vágta a hálóba. Ez volt a negyedik magyar gól. Az őszi válogatott mérkőzéseken betegsége miatt már nem ült a kispadon Gallowich Tibor, a felszabadulás utáni időszak első szövetségi kapitánya. Gal­lowich még 1947 januárjában így nyilatkozott: „Ha kell, minden nap és min­den ellenszolgáltatás nélkül dolgozom a magyar futballpályákon. A magyar 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom