Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

6. A Délszláv medicina

hory udvarában is működött. A lengyel király nemességgel és királyi orvosi címmel jutalmazta meg. Visszatérve a Balkánra keresztényt és iszlámhívőt egyaránt gyógyított. Végrendeletében vagyonából olyan intézményt alapított, amelyben missziós tevékenységre képeztek ki papokat, főleg a török hódoltság területén. Később Raguza városa úgy alakította át az alapítványt, hogy abból raguzai ifjakat támogassanak itáliai tanulmányaik idején. Szerbia függetlensége a rigómezei csatában elveszett, a következő évszázadokban a szerb kultúra a jelentős számú szerb emigrációban élt tovább. 6.4 Szerb orvosi emlékek magyar földön_______________________ Az Al-Duna mentén az Árpádok idején is éltek szerbek, akik a keleti ortodox rítust követték. Ennek első nyoma még II. Endre király ide­jéből származik, amikor 1225-ben Bogdán Arzén hilandári hegemun (házfőnök) engedélyt kért kolostoralapításra Versecen. Erről ennél többet a későbbiekben nem tudunk, de a 15. század elejétől - a balkáni török előrenyomulás miatt - a szerbek jelenléte a magyar délvidéken folyamatosan növekedett. A szerbek körében az ortodox egyház lett a nemzeti összetartozás ereje és kifejezője. Az délvidéki szerbek az ippeki pátriárka felügyelte alá tartoztak, aki a belgrádi pátriárkán keresztül igazgatta a magyar földön letelepedett szerbeket. A szerbek beköltözése főleg a rigómezei csatavesztés után (1389) gyorsult fel, egy nagyobb csoportjuk a Csepel-szigeten levő Kévén telepedett meg (1404). Itt már ekkor egy nagyobb szerb kolostor működött, amit még Urosevics Ilona, Vak Béla király felesége alapított. Stefan Lazarevics elmenekült szerb fejedelem Zsigmond királytól Szatmár megyében kapott nagyobb birto­kot, miután hűségesküt tett neki. Torontál és Somogy vármegyékben is jelentős szerb települések formálódtak ki. A délvidéken pedig Brankovics György szerb fejedelem kapott nagyobb birtokokat, miután Belgrádot és a macsói bánságot átengedte Zsigmond királynak (1426). Amikor Belgrád elesett (1521) és Mohácson is vereséget szenvedett a magyar király (seregében szép számmal harcoltak szerbek) a szerbek jelentős tömege menekült hozzánk. A menekült szerbek végleg elvesztették reményüket a hazatérésre, tartósan megtelepedtek, megkezdték saját szerb egyházuk megszervezését. Ez Brankovics Maxim szerémi ortodox püspök nevéhez fűződik. 1552-1690 között kb. 20 püspökséget szer­194

Next

/
Oldalképek
Tartalom