Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - A második másfél év (19-35. számok)
A második másfél év (19-35. számok) 22. számunkban (’91. aug.) jelent meg dr. Fodor János Magyar-zsidó együttműködés: múlt és jelen című tanulmánya, amely azután a már zajló Hunnia-per egyik fő vádpontja lett. Dr. Hasznos Miklós képviselő Űr a hatalom és a nép között címmel foglalta össze gondolatait. Bognár József a szám különösen értékes betétjét állította össze Schöpflin Aladár írásaiból. Kiemelnék még két írást: dr. Polgárdy Géza: Őslakosok és betelepülők, illetve Szalay Róbert: Történelemhamisítás felsőfokon! 23. számunk (’91. szept.) Széchenyi István gondolatainak és életművének jegyében indul, Szőcs Zoltán bevezetőjével. Ugyancsak Szőcs méltatja egy négyoldalas tanulmányban a 78. születésnapját ünneplő Gombos Gyulát. Libisch Győző cikkét az aktuális politikai légkör ihlette (Gadóizmus avagy: meddig szabad a sajtó?). Bognár József Göncz Árpád államfőt teszi górcsöve alá (Árpi nagyapánk). Balla Gábor írása: Horthy magyar volt. 24. számunk (’91. okt.) főblokkját Pázmány Péter írásaiból válogattam, az előszót én írtam. Emlékezetem szerint - amely ritkán szokott megcsalni - valami rejtélyes okból a 24. Hunnia érte el a legnagyobb példányszámot. Sajnos a konkrét adatra nem emlékszem, de szokatlanul magas példányban nyomtattuk a hónapok óta megnövekedett érdeklődés miatt. (Kunszabó ezt így fejezte ki egy nyilatkozatában: „A Hunnia példányszáma ütemesen növekszik”) Hernádi Tibor Háborús „bűnünk” forrása címmel cáfolta az ellenünk állandóan hangoztatott történelmi vádak valódiságát. Itt jelent meg dr. Natkó Gyula terjedelmes tanulmánya is: Szabó Dezső a világirodalom mérlegén. 25. számunkat (’91. nov.) gróf Andrássy Gyula egy 1920-ban elhangzott cikkével indítottuk, annak meglepően sok aktualitása miatt: A jövő külpolitikája. Dr. Polgárdy Géza bemutatta a hivatalosság által hangsúlyozottan „jobboldalinak” minősített Szitnyai Zoltán írói munkásságát, majd Szitnyai négy írását közöltük. Bödőcs Pál A másik magyarnak küldött üzenetet Londonból. Balla Gábor Az izgatásról és a felizgultakról írt. 26. számunk (’91. dec.) a karácsony jegyében indul, Szabó Dezső, Jókai Mór és Szécskay György ünnepi írásaival. Dr. Újvári Ferenc a kisebbségi sorsról szóló cikkét Szabados György terjedelmesebb tanulmánya követi: A székely nép társadalma. Hernádi Tibor rámutat, hogy a II. világháborúval kapcsolatosan milyen gátlástalanul hazug kitalációkkal és vádakkal jönnek elő liberális oldalról (Karsai harcai). Szőcs Zoltán a Ráday Mihály és a Panteonban rámutat, hogy vannak politikai erők, melyek nem akarnak nemzeti Panteon funkcióval működő Nemzeti Sírkertet kialakítani a Fiumei úti temetőből, mert 161
