Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - A második másfél év (19-35. számok)
A HUNNIA folyóirat... az kirekesztő a szemükben, hiszen a zsidók eleve külön temetőkbe temetkeznek. Fitos Vilmos az elfelejtett Boross Sándor életművére emlékeztet. 27. számunk (’92. jan.) nyitó írásában Szenei Molnár Albert életét és jelentőségét ismertetem, ezt követően tőle származó szövegek és gondolatok következnek. A hosszú amerikai utazása után hazaérkező Kunszabó Emeljétek fel szívünket! című cikkében a hazai mellett már az USA-ban is megtapasztalt társadalmi, erkölcsi, sőt gazdasági romlottság jeleit is felsorolja. A nemzet- ellenes erők ott ugyanúgy uralkodnak, mint itt. Dr. Balogh Barna (USA) kiváló, lényeglátó tanulmányt, pontosabban nyílt levelet tett közzé nálunk: Gadó György úrnak. Némi személyes elfogultsággal kiemelném még a Szempontok Szabó Dezső önmítoszának értelmezéséhez című tanulmányomat. E szám érdekessége, hogy a parlamentből való kitiltása lett a ’92. február 4-i parlamenti Hunnia-vita okozója. 28. számunk (’92. febr.) bevezető tanulmánya (Szakvélemény a Hunnia elleni hajszáról és hivatalos eljárásról) spontán olvasói, „jogászi véleményként” jelent meg, szerző feltüntetése nélkül, de erősen valószínűsíthető, hogy Kunszabó tollából származik, vagy legalábbis az ő inspirációja nyomán született. Erre utal a rövid, közvetlenül mellette, immár aláírt Kunszabó cikkecske az Érlelő idő is. Részletes, jó összefoglalása az addigi eseményeknek, ami viszont azt erősíti, hogy esetleg tényleg egy névtelen jogász írta. Nem tudok visszaemlékezni. Benedek István új írása: Válasz egy Izraelbe költözött barátnőmnek. Dr. Polgárdy Géza egy csokorra valót válogatott össze Asztalos Miklós írásaiból és bevezetővel látta el őket. Az amerikai Jack Bernstein egy még 1984-ben írt tanulmányát örömmel közöltük örök aktualitása okán: Az igazi Izrael. Témája: egy amerikai zsidó élete a rasszista, marxista Izraelben. Kiemelném még Bognár József meglátásait Csoóri Sándor Nappali hold című kötetének a Püski Kiadónál való megjelenése kapcsán (Egy könyvről és néhány mondatról). 29. számunk (’92. márc.) vezető írásában (Elit és nemzet) Kunszabó Ferenc tőle szokatlanul az elit hiányát - pontosabban a nemzeti elit hiányát - rója fel, miközben a Hunnia-per fejleményei folytán bíztató jelekre hívja fel a figyelmet: a Gadó és Fodor Gábor által fennen hangoztatott hazug és diktatórikus rágalmakat már a parlament is elutasítja, sőt a kormányfő is. Válaszul a liberális maffia jól szervezett, összpontosított támadásokat indít. „S ott mindig kellő számú és súlyú szellemi egyéniség lép az akciók élére - míg a nemzeti mozgalomban éppen ez a leggyengébb pont: az elit hallgat. Nagy többségben. (...) A magyar szellemi elit visszahúzódásának alapoka szerintem a lelki és 162
