Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - Az első másfél év (2-17. számok)
A HUNNIA folyóirat... cikksorozatából lett válogatva. Itt még kitörő erővel és őszinte dühvei, példátlanul bátor szókimondással támadja a bolsevistákat és határolódik el tőlük. Gorkijnak ez az arca máig ismeretlen a művelt olvasók előtt is. Ugyancsak közöltük a Népbíróság által halálra ítélt Bárdossy László miniszterelnök utolsó szó jogán elmondott beszédét. Libisch Győző pedig a sajtószabadság védelmében cikkeit. A 3. szám (’90. jan.) tetemes részét Széchenyi István „Hunnia” című, ritkán idézett művéből összeszerkeztett citátumok képezték, tisztelegve ezzel a könyvnek, amely névrokonunk, és szerzőjének, akit folyóiratunk kezdetektől meghatározó szellemi irányítójának tekintett. A kortársakat egy Szervá- tiusz Tiborral folytatott őszinte beszélgetés (Kunszabó), és egy általam írott könyvismertetés képviseli: Gombos Gyula könyve Szabó Dezsőről. A lírát az emigráns Tapolczay Lukács versei képviselték. Innentől kezdve a Hunnia havonta jelenik meg. A 4. számban (’90. febr.) két jelentősnek tekinthető írás is megjelent. Fitos Vilmos személyes emlékei és átélt tapasztalatai alapján A Magyar Közösség tagja voltam címmel foglalta össze mindazon eseményeket, melyek a kommunisták által legelsőként szétvert és koncepciós perben elítélt nemzeti egyesület tragikus végéhez, kivégzésekhez, bebörtönzésekhez vezettek. Kunszabó Ferenc is itt adja közre politikai kiskátéját 24 oldal terjedelemben: Magyar Cselekvés. Erről alább majd részletesebben fogok szólni. Kiemelném még Janics Kálmán: Ki van kutyaszorítóban? című tanulmányát és Jász Viktor (=Libisch Győző) verseit. Én a forradalom utáni Kolozsváron tett látogatásom benyomásairól írtam (Kolozsvári lidérces álmom). Jókai Mór képviseli a 4. számban a klasszikusokat. Az 5. számban (’90. márc.) Petőfi és Wesselényi, továbbá a száz éve elhunyt Orbán Balázs (Szőcs Zoltán), valamint Szabó Dezső humora (dr. Kovács Zoltán) által idéztük meg a romlatlan, tiszta magyar szellemet. Az Amerikában élő Radics Géza amatőr őstörténész egy 15 oldalas esszében osztotta meg olvasóival elképzeléseit a magyar múltról (Eredetünk és őshazánk). A 6. szám (’90. ápr.) több szempontból is különleges lett, mert ez volt az első tematikus számunk: Trianonról szólt. Abban is különbözött eddigi gyakorlatunktól, hogy a Trianon-blokkot (1-36. oldalak) Pomogáts Béla állította össze, ő válogatta, ő szerkesztette. A részletekre már sajnos nem emlékszem, hogy hol és hogyan, de az biztos, hogy ő ajánlkozott fel erre a - természetesen térítés nélküli - munkára, és mi örömmel mondtunk igent. Pomogáts Béla soha nem arról volt híres, hogy szélsőséges, vállalhatatlan szellemi irányzatok mellé 120
