Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)

Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - II. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002) (S. K.)

II. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002)

Színre lépnek a szélsőséges nemzetiek - MIÉP-tüntetés Csurka István vezetésével (1995. október 22.)

Csurka István és a MIÉP

Csurka István (1934—2012) a rendszerváltoztatást megelőzően író, ezt követően viszont sokkal inkább politikus. 1981-ben a Magyar írók Szövetsége elnökségi tagjává választották. 1988 és 1993 között az MDF elnökségi tagja és alelnöke volt, s egyre inkább a párt szélsőséges nemzeti oldalát képviselte. 1989-től a Magyar Fórum alapító főszerkesztője. 1992. augusztus 20-án jelent meg a Magyar Fórumban - amely ekkor még az MDF lapja volt - a Néhány gondolat... című írása, amely nemzeti szempontból bírálta a középre húzó Antall-kormányt. 1993 júniusában Csurka létrehozta a Magyar Igazság és Elet Pártját (MIÉP), melynek előbb elnökségi tagja, majd társelnöke, 1994-től elnöke lett. Új pártja első több tízezres tömegtüntetése 1994. március 15-én volt.

A MIÉP legnagyobb tüntetése az 1956-os forradalom 39. évfordulójának előestéjén volt. Négy gyülekezési pontról indultak a demonstrálok a tüntetés központi helyszínére. A Szabadság tér teljesen megtelt az ország minden sarkából érkezett résztvevőkkel, bár a létszámot illetően nagyon eltérő adatok láttak napvilágot. (Szervezők: 300 ezer; kormánypárti sajtó: legfeljebb 25 ezer; AFP, francia hírügynökség: 7000; DPA, német hírügynökség: 8000; AP, angol hírügynökség: 10 ezer fő) Minden bizonnyal a résztvevők valós száma elérte, de nem sokkal haladta meg a 100 ezer főt, amely a Nagy Imre- és a Kádár-temetés óta így is a legnagyobb tömegmozdulás volt. Láthatóvá vált, hogy a fiatal szélsőséges jobboldali párt hatalmas tömegeket képes megmozgatni.

A jelmondatok radikálisak voltak: „Nem állunk meg félúton, szocializmus pusztuljon!”, ,A televízió szüli a magyarellenességet7”, „Liberális labancok, nem ez a ti hazátok!” „MIEP-ítünk, Ti romboltok!”, „Vesszen Pető, vesz- szen Horn!”. A nagygyűlés azonban az 1956-os magyar forradalomra való emlékezés jegyében telt el. A menet élén egy 1956-os Csepel teherautó haladt. Ezen a nagygyűlésen hangzott fel először Balassa Sándor zeneszerző Magyar éneke, amely később a MIÉP himnuszává lett. Ezt követően Dörner György színművész felolvasta a MIÉP 12 pontját, amelyet közfelkiáltással elfogadtak. Balczó Zoltán, Szabó Lukács és Mózsi Ferenc átadta Horváth Adám tévé elnöknek a pontokat, de azokat nem olvasták be a köztelevízióban.

111