Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)

1992 / 3. szám

TÜKRÉBEN vet, majd némileg átdolgozva és nagyzenekarra hangszerelve be­építette Faust elkárhozása című szimfonikus költeményébe. Ennek pesti bemutatóján, amikor a gyújtó hatású induló elhangzott, Berlioz a színház páholyában ülő' két császá­ri tisztre mutatva így szólt a mellette ülő magyar kísérőjéhez: "Látja, hogy ott az a két német hogy elsá­padt?" Franz Schubert zongoratanítást is vállalva tartotta fenn magát, így ke­rült 1818-ban Eszterházy Pál gróf zselízi kastélyába a gróf lányainak zongoratanáraként. Akárcsak Bee­thoven és Berlioz, ő is nagy figye­lemmel kísérte a magyarországi zenei produkciókat. Ennek eredmé­nye a Divertissement á l’Hongrois címmel megjelent dalgyűjtemény. Johannes Brahms is gyakori vendé­ge volt hazánknak. Itteni zenei él­ményei hatására alkotta meg Magyar táncok című művét. Az eb­Franz Grillparzer ben zenekarra hangszerelt darabok Reményi Ede a zeneszerzőnek adott téves tájékoztatásától eltérő­en ugyan nem népdalok, de művé­szi feldolgozásuk a brahmsi életműnek értékes tartozékai. Az if­jabb Johann Strauss A cigánybáró című operettjének magyar vonatko­zása, hogy librettója Jókai Mór azo­nos című regénye alapján készült, témája és szereplői pedig ennek megfelelően magyarok. Benjamin Britten egyik operájának budapesti bemutatója alkalmával, Nyikita Ma- galoff zongoraművész első buda­pesti hangversenye után elismeréssel szólt a Magyar Állami Operaház előadásának magas színvonaláról, zenei életünk fejlett­ségéről. Magaloff elmondta, hogy addig apósa, Szigeti József hege­dűművész hazafiúi elfogultságának vélte a magyar zenei életről hallot­takat, de Budapesten meggyőző­dött apósa igazáról. A fiatal Brahms Benjamin Britten Thomas Mann Végül néhány példa a tudomány vi­lágából. A Mátyás király által Budá­ra hívott itáliai tudósok közül Antonio Bonfini Rerum Ungarica- rum Decades című munkájában, a Thúróczy-krónika és más források ismeretében, a kultúra, a tudomány és a művészet XV. századi magyar- országi fellendüléséről ír. A vele egy időben Budán tartózkodó Marzio Galeotto főként Mátyás király ud­vartartásának korszerű sajátossá­gairól számol be értékes történelmi adatok közlésével. William Words­worth angol költő és történész tanul­mányában a magyarországi reformkor pozitív törekvéseiről ír el­ismerően, a függetlenségi és forra­dalmi tendenciák megemlítését azonban óvatosan mellőzi. Ezzel szemben Thomas Carlyle angol tör­ténettudós a francia forradalomról írt művében mintegy figyelmezte­tésképpen utal a XVI. századi Dó­zsa parasztfelkelésre, mint a nép elnyomásának következményére. A harmadik angol történész, Tho­mas Babington Macaulay egy tanul­mányában példaképpen hivatkozik Eötvös József bárónak a közokta­tás megreformálását tartalmazó, törvényerőre emelt tervezetére. Hyppolite Taine francia filozófus és művelődéstörténész A XIX. századi francia filozófia című könyvében a tudományok és a művészetek, kö­zelebbről egyrészt a történelem és a filozófia, másrészt az irodalom és a zene összefüggéseire mutat rá. Ennekjegyében példaképpen említi Liszt Ferenc Faust- és Dante-szim- fóniáját, valamint Mazeppa és Tas­so című szimfonikus költeményét. Később pedig Sigmund Freud fel­jegyzéseiben elismeréssel szól ta­nainak magyarországi terjesztője, művei magyarra fordítója, Ferenczi Sándor munkásságáról. A Freudé- tól eltérő elméletet alkotó Alfred Ad­ler hagyatékának dokumentumai közt számos feljegyzés tanúsítja, hogy az osztrák pszichológus a Bu­dapesti Schwarzer szanatórium or­vosaitól kapott számára hasznos klinikai tapasztalatokat tartalmazó ismertetéseket. A neofreudistaként emlegetett Wilhelm Stekel, mint azt hátrahagyott levelezése tanúsítja, Gartner Pál magyar ideg- gyógyásztól kapott hasonló támo­gatást. FODOR ZOLTÁN 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom