Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 4. szám
főszerepet, és ezzel a szereppel hívta meg szülővárosa, Szombathely, új színházának nyitóelőadására is, Prielle Kornéliával együtt. A következő, egész életére szóló élményt Az ember tragédiája bemutató előadása jelentette. Paulay is ezzel tette fel a koronát rendezői működésére. 1883. szeptember 21-én volt a bemutató, amikor Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László alakította. Márkus Emília Hyppiát játszotta a római jelenetben, s a korabeli lapok szerint a meghalási jelenetet döbbenetes erővel. Közvetlen partnere a jelenetben Újházi Ede volt, Péter apostol szerepében. Később, a századfordulón Márkus Emília is játszotta Éva szerepét Az ember tragédiájában. A Bánk bánban sokáig Melindát alakította, majd Gertrudis királynét. Csiky Gergely és Jókai Mór szinte minden színpadi művében volt szerepe. A századfordulón Jókai özvegyemberként megkérte volna Márkus Emília kezét, de ő ekkor már Pulszky Károly művészettörténész felesége volt, akit akkoriban perbefogtak egy képvásárlás körüli pénzügyi elszámolás miatt. Emília hűséges maradt az urához. Pályáját Shakespeare Júliájával kezdte és nem is lett hűtlen Shakespeare alakjaihoz. Tizenhat Shakespeare darabban 17 szerepet játszott, ugyanis a Szentivánéji álomban először Hermiát, majd Titániát alakította. Hatalmas sikerrel játszotta a Vízkereszt Violáját, s a jubiláló Laborfalvi Róza mellett a Coriolanus Virgiliáját, emlékezetes volt a Hamlet Ophéliája, szenzáció volt Cressidája, Beregi Oszkár Troilusa és Kleopátrája Somlay Artúr Antoniusa mellett. Legnagyobb és 47 éven át játszott Shakespeare-szerepe Lady Anna volt a III. Richárdban. Márkus Emília volt az első magyar Nóra, Ibsen drámájában. A szerző is eljött Budapestre, s bár abban az időben világhírű színésznők is játszották Nórát, a magyar előadás után Ibsen kijelentette Márkus Emíliáról, hogy ő a legkitűnőbb Nóra. Dumas Kaméliás hölgyében európai sikere volt, vendégként Bécsben is játszotta, s a kritika összehasonlíthatta Eleonora Duse és Sarah Bernhardt alakításaival. Az összehasonlítás az ő javára dőlt el. Ugyancsak vendégként játszotta A kaméliás hölgyet Nagyváradon, az előadásról Ady Endre írt kritikát: „Márkus Emília művészete megérdemli a lehalottabb darab fölélesztését is... A Kaméliás hölgy híres a Márkus hölgyei között, más és különb a többinél.” Echegaray spanyol drámaíró Folt, amely tisztít című drámájának előadása után a művésznő lelkes rajongói kifogták a lovakat kocsijából és maguk vontatták a kocsit a művésznő lakásáig. Ilyesmi operettprimadonnákkal gyakran megesett, de drámai színésznővel addig soha. A Kisfaludy Társaság 1921. decemberi ülésének titkári jelentése így kezdődik: ,,A Kisfaludy Társaság megtisztelte magát azzal, hogy hat év legjobb színészi teljesítményéért a Greguss-jutalmat Márkus Emíliának ítélte oda." A Greguss-díj a legnagyobb művészi kitüntetés volt, hatévenként csak egyszer jutott színészeknek, a közbenső években más művészeti ágak képviselői kapták. Márkus előtt csak Jászai Mari kapta meg, utána A Fekete gyémántok Evilájaként, 1885 is csak kevesen: Ódry Árpád, Bajor Gizi, Csortos Gyula és Uray Tivadar. Az előadó ismertette Márkus hat év alatt játszott szerepeit, ebből idézzük a Stuart Máriára vonatkozó részt: „Stuart Mária címszerepét Márkus Emília adta; a megalázott fenség, a sértett nőiesség, a felbuzduló önérzet vonásai fölött jelszóul önjellemzésének ez a mondata sugárzott; jobb vagyok híremnél! Ebből merítette szépségét alakja, amely a rázúdult szenny és vád között is megőrzött valami tisztaságot; ez köti hozzá híveit, ezért ragadja el heve a királynővel szemben, mert él benne tisztább voltának önérzete; ez szépíti meg halálát, szinte az ártatlanság fénykörével.” 1928- ban a Nemzeti Színház tiszteleti és örökös tagjává nevezik ki, a Színiakadémia tiszteleti tanári kinevezésre terjeszti fel, az alábbi jellemzéssel: „Márkus Emília a klasszikus magyar színjátszás legnagyobb élő képviselője, de egyúttal az élő magyar színművészetnek is legnagyobb klasszikusa. örök büszkesége intézetünknek, hogy nöStróbl Alajosnak áll modellt, 1899 Az első magyar Nóra, 1889 vendéke volt és büszkesége lesz, ha tanárai közé sorozhatja ... A magyar élő beszédnek nincs hozzá fogható mestere. Nyelvünk báját, zengő zenéjét, költői szépségét, hevét, lendületét senki oly tökéletesen, oly hiánytalanul még érvényre nem juttatta, mint Márkus Emília ... Amit megtanulhatnak tőle, az is ritka érték: a beszélés tisztaságát, plasztikáját, zeneiségét, s azon túl a színpadnak, a hivatásnak, a hazai irodalomnak, a művészet örök értékeinek fanatikus tiszteletét”. Márkus utolsó premierje 1940-ben Kovács Aladár Téli zsoltár című művében Lorántffy Zsuzsanna szerepe volt. 1944-ben kiállt az üldözöttekért. Utoljára 1946 őszén lépett színpadra, vendégként a Magyar Színházban, eljátszotta régi szerepét, Holm tanácsosnét Locher Szülők lázadása című vígjátékában. Ezután még többször szerepelt pódiumon és a rádióban haláláig, 1949 karácsonyáig. CENNER MIHÁLY
