Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 4. szám
ALBA CI VITAS Székesfehérvár a történelmi Magyarország középpontjában épült, két tájegység, a hegyes, dombos Északi-Bakony és a sík Mezőföld határán. A Bakony felől érkező patakok a Mezőföld lefolyástalan területén lelassultak, s a felgyülemlett víz kiterjedt mocsárvilágot táplált. A mocsárvilág adta védelem és táplálék (számtalan halastó volt a mocsár területén] mellett a környező hegyvidék erdőségei adták a fűtő- és építőanyagot is. A város alapítását segítette elő az is, hogy az európai szempontból is jelentős észak-déli és kelet-nyugati kereskedelmi és hadiutak erre vezettek. Székesfehérvár belvárosát a XVIII, század közepéig széles, ásott várárok, illetve mocsaras terület vette körűi, így a városrész szigetként emelkedett ki környezetéből. A belváros szigete száztíz méterrel magasabb az Adriai-tenger szintjénél. Az egykori sziget síkjából a mai Szabadság tér, Csók István utca, Kossuth Lajos utca és Megyeház köz meghosszabbított vonala közti területen egy 112—115 méteres tengerszint feletti magasságú domb emelkedik ki. Ez a domb helyzete és magassága miatt alkalmas volt arra, hogy otthont adjon az első világi hatalmi központnak. A várossal foglalkozó kutatók régóta feltételezik, hogy Fehérvár erődített hely volt. Fügedi Erik vetette fel először, hogy a város legmagasabb pontja adhatott helyet Géza fejedelem szállásának. Kralovánszky Alán leletmentései során egy földvár helyét rekonstruálta, ezen belül pedig egy négykaréjos templom alapjait találta meg. A Szent Péter apostol tiszteletére emelt ősplébánia 972 és 997 között épült, és Géza nagyfejedelem, illetve felesége Adelheid temetkezési helyével azonosítható. Elsősorban a négykaréjos fejedelmi templom és a domb területén talált X—XI. századi kerámia teszi valószínűvé, hogy a földvár Géza fejedelem szállását védte. A későbbi belváros területének egyetlen erődítésre alkalmas pontja az a terület volt, ahol a fejedelmi földvár állott. A királyi vár (már minden bizonnyal kővár) létére több írásos emlék is utal. A város korai történetének kutatói egyetértenek abban, hogy a korai időszakban a civitas szó várat jelentett, s város jelentése csak a XIII. század közepétől használatos. A város neve civitas összetételben jó- néhány írásos emlékünkben megjelenik. Fehérvár nevét először a veszprémi püspökség valószínűleg 1002-ben kelt alapítólevele említi, itt Alba Civitasnak írják. Ugyancsak az Alba Civitas elnevezés tűnik fel az 1031-ben készült koronázási paláston. 10'55-ben, a tihanyi alapító- levél említi először a város magyar nevét: Feheruurau. Györffy György feltételezi, hogy a fehér és a vár szó összetételben magasabb rendű, kőből emelt építményt jelöl. A középkori krónikák javarészt jóval később írott, közvetett adatai is egy, Székesfehérvár városfalainak építési korszakai A XIII. századi városfal gerendavázas alapozása
