Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7-8. szám
©l^Túzeumi H írlevél Az állandó kiállítás anyagában a kéziratok, nyomtatványok, portrék, templomi felszerelések a magyarországi evangélikus egyháztörténet időrendjében követik egymást. Az első terem bemutatja azokat az előreformációs mozgalmakat,a melyek a Kárpát-medencét is elérték. Itt állítunk emléket Luthernek és Melanchtonnak, többek között Luther autográf végrendeletével és Melanchton Bártfa város tanácsához írt levelével. A magyar reformátorokat és a reformáció elterjedésében oly fontos szerepet betöltő patrónusokat prédikációskötetek, énekeskönyvek, levelek képviselik. A gazdagon díszített ötvöstárgyak és textilek - pl. a különleges ikonográfiájú nemescsói antependium - valaha virágzó gyülekezetekről tanúskodnak. Az ellenreformáció kora, a Türelmi Rendelet és hatása, az evangélikusság megerősödése, az evangélikus oktatás megteremtése, a különböző lelkiségek és irányzatok kialakulása, nagy evangélikusok tárgyi emlékei és arcképei alkotják a további kiállítás gerincét. Az egyháztörténeti áttekintés azl 940-es évekkel zárul. A közeljövő feladata a kommunista diktatúrában élő egyház történetének feldolgozása, kiállításon való bemutatása. Mivel az átlagos múzeumlátogatók többségének kevés fogalma van az evangélikus egyháztörténetről és dogmatikáról, képzett tárlatvezetők kísérik a vendégeket a kiállításon. A Balassi Bálint Emlékév alkalmából a múzeum megemlékezik az evangélikusnak keresztelt és Bornemisza Pétertől evangélikus nevelést kapott költőről. A rendelkezésre álló kis kiállítótér miatt a MHHI.US PETRU« ujcas PHtUPPUS íí HARCOT кргнаюжйл WC AS Úrvacsorái terítő, Nemescsó, 1650. (Az Evangélikus Országos Múzeumból) Mózes szobra az elpusztult varsádi evangélikus templomból, XVIII. sz. közepe. (Az Evangélikus Országos Múzeumból) témát szűkíteni kellett, így alakult ki a Radvánszky család évszázados Balassi-kultuszával foglalkozó forgatókönyv. A radványi és sajókazai Radvánszky család tagjai az evangélikus egyháztörténet és a magyar művelődéstörténet kimagasló személyiségei. A családból sokan nemcsak irodalombarátok, hanem jeles toliforgatók is voltak. Mindkét családi fészekben jelentős könyvtárat hoztak létre. A sajókazai kastély könyvtárában mintegy negyven kézirat és több tucat unikális nyomtatvány volt. A művelődéstörténész Radvánszky Béla fia, Kálmán vásárolta meg a gyűjtemény számára a ma Balassa-kódexnek nevezett kéziratot, több mint húsz tonna gabona árán. Ez az a kézirat, amelyről 1874-ig nem tudott a magyar irodalmi közvélemény, amelyet Deák Farkas fedezett fel a radványi könyvtárban. Radvánszky Kálmán a második világháború alatt mindennél jobban óvta könyvtárát, azután az államosítástól való félelmében az evangélikus egyháznak (akkor a Tiszai Evangélikus Egyházkerületnek) ajánlotta fel, s 1950-ben így csak letéti szerződés jöhetett létre az Országos Széchényi Könyvtárral. Ez az állapot, bár kevesen tudják, ma is fennáll. A kiállítás középpontjában a kódex és az Istenes énekek több kiadása, valamint a Radvánszkyak Balassi emlékét ápoló tevékenysége áll. (A kiállítás 2004. október 17-ig látogatható.) Zászkaliczky Zsuzsanna 226
