Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7-8. szám
©^^Túzeumi Hírlevélm Bőrtűs kehely, Celldömölk, XV. sz. vége (Az Evangélikus Országos Múzeumból) Ón úrvacsorái kanna, soltvadkerti evangélikus egyházközség, 1800 (Az Evangélikus Országos Múzeumból) Huszita kehely, Csönge, XV. sz. második fele (Az Evangélikus Országos Múzeumból) Eddig ismeretlen József Attila kézirat került a szegedi Móra Ferenc Múzeum birtokába Egy aukción sikerült megszerezni a Móra Ferenc Múzeum számára a szakemberek által sem ismert József Attila verset. A költő egy 1925-ben publikált, Ady Endre versfordításokat tartalmazó kiadványba írta bele a „Klasszicizmus 3 rímmel" című költeményét. Lengyel András irodalomtörténész szerint József Attila alighanem baráti társaságban kapta ezt a kis füzetet, amelybe ott helyben rögtönözve jegyezte fel a Babits Mihályt fricskázó avantgárd alkotást. A fiatal költő számára egy ideig Babits egyfajta „apapótlékot” jelentett, a későbbiekben viszont szembefordult vele. A most előkerülő szösszenetet ironikusan egykori mesterének ajánlja és Babits Mihály klasszicizáló stílusát tűzi tollhegyre. Az ismeretlen vers felbukkanása segítséget jelentett a kutatóknak a József Attila életrajz pontosításában is. A korábbiakban ugyanis úgy gondolták a szakértők, hogy 1925 karácsonyán az ifjú művész Bécsben tartózkodott. A „Klasszicizmus 3 rímmel" című költeményt azonban egészen biztosan Budapesten írta, hiszen a keltezés és a dátum is szerepel a feljegyzésben. így tudhatták meg az irodalomtörténészek, hogy József Attila az ünnepeket Magyarországon töltötte. József Attila 1925 nyaráig tartózkodott Szegeden egyetemi hallgatóként, ezt követően ment ki Bécsbe tanulni. Az előkerült alkalmi vers azért is különösen érdekes, mert ez a költemény stíluskészletét tekintve lényegében lezárja a költő szegedi szerzői korszakát. Magának a kéziratnak a több évtizedes történetéről egyelőre keveset tudnak a kutatók. Annyi bizonyos, hogy a Központi Antikvárium árverésén néhány hónappal ezelőtt bukkant fel a darab. Vörös Gabriella megyei múzeumigazgató eljárásának köszönhetően a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma biztosította a szükséges forrásokat ahhoz, hogy a Móra Ferenc Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményébe kerülhessen az értékes dokumentum. Lengyel András irodalomtörténész gondozásában a közeljövőben jelenik meg a vers és a hozzátartozó irodalmi elemzés. Medgyesi Konstantin Egy évszázad közlekedési plakátjai Közlekedési Múzeum 2004. július 11-ig Ha plakátról van szó, a közlekedés ágazataiból elsősorban a személyszállítás a téma, hiszen a plakát a nagyközönség, az utca embere felé fordul. A nagy ipari, külkereskedelmi cégek, a közgazdaság szintje a reklám más formáit követeli meg, bár elvétve találunk plakátot a teherszállításról is. Az utca embere felé két fő érvet állít a közlekedést szorgalmazó plakát: az utazás élményét vagy a takarékosság lehetőségét. 227 i I
