Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

K

173

Kerényi

ti Tár vezetője, szakfelügyelő, vezető szakfelügyelő (1977–1981). A M. Színházi Int. (Orsz. Színháztörténeti Múz. és Int.) tud.-os munka

társa, ig.-ja (1982–1992). Az MTA Irodalomtud.-i Int. tud.-os főmunkatársa (1992–2006), a Színház- és Filmművészeti Főisk. (később Egy.) osztályvezető egy.-i docense (1992–2006). – Kutatási területe elsősorban a 18–19. sz.-i m. irodalom- és színháztörténet, a textológia (kritikai szövegkiadások: Petőfi Sándor, Madách Imre, Jókai Mór, Vörösmarty Mihály műveinek tud.-os apparátussal szerkesztett publikálása). Komplex színházi filológiai módszerének alapja a forráskutatás és -elemzés. Tudománynépszerűsítő és oktató munkájában is jelentős eredményeket ért el. – Számos hazai és külföldi irodalmi és színháztud.-i társaság, szervezet tagja, a M. Irodalomtörténeti Társaság alelnöke (2005-ig). – Madách-díj (1969, 2006), Móricz Zsigmond-díj (1987), Toldy Ferenc-díj (1999), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998–2000), Fitz József-díj (1999).

F. kiáll.: Petőfi–Ady–József Attila

(Duisburg, Mexikó, 1977); Ady

(nemzetközi vándorkiáll., Weimar, Moszkva, Újvidék, Szabadka, Ljubljana, Szófia, Prága, Belgrád, 1977); Krúdy Gyula

(vándorkiáll., Varsó, Berlin, Prága, Szófia, 1978); Őszi utazások – Krúdy Gyula-emlékkiáll.

(PIM, 1978); Magyar emlékhely

(társrendező: Lencsó László; Kufstein, 1978); Krúdy-emlékkiáll.

(társrende

ző: Lencsó László, Miskolc, 1978); Az operától a beatig (plakátkiáll., PIM, 1979); Petőfi Emlékház

(állandó kiáll., Dömsöd, 1980); „...én, József Attila itt vagyok!” – Mai magyar képzőművészek József Attiláról (társrendező: Macht Ilona, PIM, 1980); Madách-kiáll. (állandó kiáll., Csesztve, Madách Emlékmúz., 1983; felújítva: 1998); Madách Imre-kiáll. Az ember tragédiája színpadi centenáriuma alkalmából (európai vándorkiáll., 1983); Petőfi és kora (állandó kiáll., PIM, 1984); A Nemzeti Színház 150 éve (Bp., Várszínház Galéria, 1987); A magyar színészet 200 éve (nemzetközi vándorkiáll., 1990); Petőfi Szülőház és Emlékmúz.

(Kiskőrös, 1998); Petőfi-emlékkiáll. (társrendező: Birck Edit, Fehéregyháza [Albeşti], Petőfi Emlékmúz., 1999); „Tanuljátok meg, mi a költő...” – Petőfi Sándor-kiáll. (állandó kiáll., PIM, 2000–2011); Vörösmarty-emlékkiáll. (társrendező: Birck Edit, Kápolnásnyék, Vörösmarty M. Emlékmúz., 2001); Kisfaludy Károly-emlékkiáll. (Tét, 2003); Petőfi Sándor Emlékház (Sárszentlőrinc, 2008).

F. m.: A színjátéktípusok történeti leírásának elmélete és gyakorlata. Hamlet-előadások hazánkban 1790–1840 (Bp., 1975); A borzasztó torony. Képek a magyar ván

dorszínészet világából. Válogatta, szerk., jegyzetek (Magyar tallózó, Bp., 1979); Petőfi Sándor: Bánk bán.

Szerk. (Kézirattár, Bp., 1979); A régi magyar színpadon 1790–1849 (Bp., 1981); Kölcsey Ferenc: „Mi az élet tűzfolyása?”. Szerk. (Kézirattár, Bp., 1981); Madách Imre: „...írtam egy költeményt...”. Szerk. (Kézirattár, Bp., 1983); A vándorszínészettől a Nemzeti Színhá

zig. Válogatta, a szöveget gondozta, utószó, jegyzetek (Magyar Levelestár, Bp., 1987); A Nemzeti Színház. Dokumentumok. Szerk. (Bp., 1987); A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk. (Bp., 1987); Madách Imre válogatott művei. Társszerk. Horváth Károly (Bp., 1989); Magyar színháztörténet 1790–1873. Szerk. Főszerk.: Székely György (Bp., 1990); Katona József: Bánk bán. Szerk., s. a. r., jegyzetek (Matúra Klasszikusok, Bp., 1992); Madách Imre: Az ember tragédiája. Társszerk. S. a. r., jegyzetek: Szörényi László (Matúra Klasszikusok, Bp., 1992); Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Szerk., s. a. r., jegyzetek (Matúra Klasszikusok, Bp., 1992); Petőfi Sándor Összes Művei 3. – Költemények. Kritikai kiadás. Szerk. (Bp., 1997); Júlia

(Irodalomismeret, 1998. 1–2., 141–147. p.); Petőfi Sándor élete és kora

(Bp., 1998); A magyar színikritika kezdetei 1790–1837. I–III. S. a. r., jegyzetek (A magyar irodalomtörténet-írás forrásai. Bp., 2000); Pest vármegye irodalmi élete 1790–1867

(Bp., 2002); Petőfi Sándor Összes Művei 4. – Költe

mények. Kritikai kiadás. Szerk. (Bp., 2003); Madách Imre: Az ember tragédiája – Drámai költemény. S. a. r., jegyzetek (szinoptikus kritikai kiad., Bp., 2005); Madách Imre (Magyarok Emlékezete, Bp.–Pozsony, 2006); Petőfi Sándor Összes Művei 5. – Költemények.

Kritikai kiadás. Szerk. (Bp., 2008); Petőfi Sándor élete és költészete (Osiris Monográfiák, Bp., 2008); Színek, terek, emberek – Irodalom és színház a 18–19. sz.-ban (Bp., 2010). – Színpadi szövegek: Jókai Mór: Thália szekerén (bemutató: Bp., Katona József Színház, 1981);

Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága (átdolgozta, bemutató: Kisvárda, 1987); A nemzet csalogánya – Blaha Lujza élete (bemutató: Korona Pódium, 1988); Júlia (monodráma, bemutató: Kiskőrös, 1998).

Irod.: Szövegkönyv. Tanulmányok K. F. hatvanadik születésnapjára. Szerk. Szilágyi Márton, Völgyesi Orsolya (Bp., 2005); Szörényi László: Kerényi-gyászbeszéd (Literatúra, 35., 2008. 1., 5–7. p.); Orosz László: K. F. (Forrás, 41., 2009. 2., 110–112. p.); Szilágyi Márton: K. F. (1943–2008) halálára (Irodalomtörténet, 40., 2009. 1., 134–137. p.); Fried István: Egy életmű nyomában (K. F. emlékezete) (Forrás, 43., 2011. 3., 89–99. p.).

Fotó: magántulajdon

Sirató Ildikó