Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
K
174 Keszi-Kovács Keszi-Kovács László; K. Kovács (1908. márc. 4. Polgár – 2012. aug. 18. Bp.): etnográfus, muzeológus. – Tiszacsegén pásztorcsaládban nevelkedett, Debrecenben érettségizett, festőművésznek készült. A Hortobágyon Teleki Pállal való véletlen találkozásának hatására beiratkozott a bp.-i műszaki egy.-re, ahol Teleki belső szeminaristája volt (1931– 1934). Földrajz szakos tanári szakdolgozatát a József Nádor Műszaki Egy. Gazdaságtud.-i Karának Földrajzi Int.-ében készítette (1934). – Pályakezdőként díjtalan gyakornok a bp.-i PPTE-en, ahol Györffy István mellett tanársegéd és ösztöndíjas gyakornok, ugyanakkor a Néprajzi Múz. díjtalan önkéntes gyakornoka (1934–1937). Györffy tanítványaként 1937-ben védte meg a Néprajzi Múz. ekegyűjt.-éről készített doktori értekezését (A magyar ekék és ekekultúra); dolgozatát m. és német nyelven is közreadta, ami európai vonatkozásban is úttörő munkának számított. Állami csereösztöndíjjal Finno.-ban tett tanulmányutat (1937), egy évre beiratkozott a Helsinki Egy.-re, s fél évet Észto.-ban töltött. 1939 márc.-ától a Néprajzi Múz. muzeológusa, ahol Gunda Bélával együtt megvalósította a múz. Ethnológiai Adattárának létrehozására finn mintára kidolgozott tervezetét. Gönyey Sándor próbálkozásainak folytatásaként újraindította a hazai néprajzi filmezést, operatőrként és szerk.-ként dolgozott. 1940 okt.-ében int.-i tanári kinevezést kapott a kolozsvári Erdélyi Tud.-os Int.-be, bekapcsolódott az intézet Borsa-völgyi kollektív kutatásába, magára vállalva a paraszti állattartás, a juhászat vizsgálatát, azonban a téma feldolgozására nem maradt ideje. 1941 nyarán Venczel József kérésére részt vett a Szolnok-Doboka vm.-hez tartozó Bálványosváralján indult falukutató munkában, az egyetemista Makkai Endrével és Tárkány Szűcs Ernővel együtt vizsgálták a község paraszti juhtartását. Kolozsvári kutatóévei alatt írta meg és az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatban adta közre az A kolozsvári hóstátiak temetkezése (Ko lozsvár, 1944) c. munkáját, amely a hóstáti kutatás alapműve. Bp.-re visszatérve (1944) a K-európai Int. Államtud.-i Int. Táj- és Népkutató Int.-ének munkatársa (1944–1946), majd 1946. febr. 1-jétől a K-Európai Tud.-os Int. Néptud.-i Int.-ében dolgozott egészen 1949 nov.-éig, az int. megszüntetéséig. 1948-ban publikálta a Magyar Népkutatás Kézikönyvének három füzetét: a földművelés, az állattartás és a közlekedés hazai kutatástörténetét foglalta össze alapos bibl.-i összeállítással. 1950-től az MTA önálló tud.-os kutatója az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékén, 1967-től a MTA Néprajzi Kutató Csoportjának tud.-os főmunkatársa nyugdíjazásáig (1973). – Az Ethnographia szerk.je (1957–1971). Az 1950-es évektől a hazai néprajzi filmezés legszorgalmasabb munkása, számos egyedülálló és pótolhatatlan munkamozzanatot rögzített, néptáncfelvételt készített. A Magyar Néprajzi Lexikonba közel félszáz szócikket írt a gazdálkodás, közlekedés, muzeológia témakörben. A történelemtud. kandidátusa tud.-os fokozatot a Borsa-völgyi juhászatról készített disszertációjával szerezte meg (1967), amely nyomtatásban 2008-ban, századik születésapjára jelent meg, hasonlóképpen a filmjeit és a vele készült interjúkat tartalmazó dupla DVD is. – A Finnugor Társaság (1939-től), a Finn Régészeti és Néprajzi Egyesület (1957-től), a Finn Irodalmi Társaság és a Kalevala Társaság tagja. Nevéhez fűződik a finnugor kongresszusok megindítása, vmint az 1960-as évek elején a finn–m. kulturális kapcsolatok felélesztése és megerősítése. Az MTA Néprajzi Biz. tagja (1950–1996), a Néprajzi Filmbiz. elnöke (1971–1996), a M. Néprajzi Társaság választmányi, utóbb tb. tagja. Az Ethnographia szerk.-je (1956–1972). – A Finn Oroszlán Lovagrend parancsnoki fokozata (1967), Györffy István-emlékérem (1991), M. Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének polgári fokozata (2008). F. m.: A Néprajzi Múzeum magyar ekéi (Néprajzi Értesítő, XXIX, 1937, 1–44. p.); Ackergeräte in Ungarn (Ungarische Jahrbüchern, XVIII, Heft 2., Bp., 1938, 263–301. p.); A bálványosváraljai fejős juhászat (Néprajzi tanulmányok 2. Bp., 1937); Néprajzi muzeológia (Néprajzi Értesítő, XXXI, 1939, 261–293. p.); A néprajzi gyűjtés módszere (Bp., 1939); A kolozsvári hóstátiak temetkezése (Erdé lyi Tud.-os Int., Kolozsvár, 1944; hasonmás kiadása: Európai Folklór Int., Bp., 2004); A magyar állattartás kutatása (Bp., 1948); A magyar földművelés kutatása (Bp., 1948); A magyar közlekedés, teherhordás, hír- és jeladás kutatása (Bp., 1948); Die ungarische Dreschflegel und Dreschmethoden (Acta Ethnographica, I, 1950, 41–95. p.); Hogyan gyűjtsük a népi gazdálkodás tárgyait? (Bp., 1953); A közös fejős-juhászat tejhaszonvételi formái Erdélyben 1900 körül. In: Népi kultúra – népi társadalom 1. (Bp., 1968, 9–50. p.); A Borsa-völgyi juhászat (Örökség sorozat. Bp., 2008).
