Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

Fejérpataky 256 (Torontál vm., Kraszna vm. Arad vm.) is végzett botanikai kutatásokat; kirándulása­in, gyűjtőútjain gyakran elkísérte a híres do­rogi füvész, Grundl Ignác plébános, aki ha­talmas herbáriumával jelentősen hozzájá­rult Esztergom vm. flóraművének teljesebbé tételéhez. ~ saját növénygyűjt.-ét Szeged vá­rosának adományozta (1885), a majdan fel­állítandó egy. részére. Több mint 8000 lap­ból álló herbáriumának legnagyobb részét jelenleg a szegedi Móra Ferenc Múz.-ban őr­zik. Orvosi működésének 40. évfordulóján (1880) elnyerte a kir. tanácsos címet. - Nevét Esztergomban emléktábla és egy évente megrendezésre kerülő isk.-i vetélkedő (1999-től) őrzi. F. m.: A Börzsöny-márianosztrai tachyt hegycsoport növényzetéről (Pest, 1870); Jelentés a csajkások kerü­lete és Torontál vármegye flórájáról (Pest, 1871); Kraszna vármegye és környéke flórájáról (Bp., 1873); Esztergom megye és környéke flórája (Esztergom, 1899). írod.: Nagy Antal: Dr. F. S (Az esztergomi reális­kola értesítője 1906-07); Szállási Árpád: F. S. or­vos-botanikus. (Limes. Komárom megyei Tudo­mányos Szemle, 1969); Barna János-Bauer Nor­bert: F. doktor úr - a botanikus (Limes. Komárom- Esztergom megyei Tudományos Szemle, 1999. II.); Szinnyei III.: 237.; Gulyás VIII.: 582-583.; MÉL I.: 479.; MKL III.: 532. (eltérő születési adat: szept. 17.!). Bauer Norbert Fejérpataky László, kelecsényi (1857. aug. 17. Eperjes - 1923. márc. 6. Bp.): történetíró, múzeumi főigazgató. - A bp.-i tudomány- egy.-en (1875-1877) és a bécsi Institut für Ge- schichtsforschenben tanult (1877-1879), Bp.-en bölcsészdokto­ri (1878), majd törté­nelem-latin szakos középisk.-i tanári ok­levelet szerzett (1879). A bp.-i tudomány- egy.-en az oklevéltan (diplomatika) magántanára (1879-1895), az oklevéltan és a címértan ny. r. tanára (1895- től). Az MNM Könyvtárának levéltárnoka (1882-1892), múz.-i őre (1892-től), ig. őre (1894-től), a könyvtár ig.-ja (1901-1915); közben a középisk.-i tanárképző int. tanára (1887-től). Az MNM ig.-ja (1915-1920), főig.- ja (1920-1923), vallás- és közoktatásügyi he­lyettes államtitkár (1923). - Sokat tett a tör­téneti segédtud.-ok fejlesztéséért Mo.-on. Megteremtette a hazai diplomatikát mint önálló tudományágat. Jelentősek címertani kutatásai és forráspublikációi is (A pápai ti- zedszedők számadásai, 1885). Feldolgozta a kir. kancellária történetét az Árpádok korá­ban. Kultúrtörténeti szempontból is fontos a felvidéki városok számadáskönyveit tartal­mazó kötete. Az MNM-ben szakszerűen ren­dezte a levéltári anyagot, majd irányította a Kézirat, a Levéltár és az Ősnyomtatvány Alosztályokat. A könyvtár vezetőjeként fon­tosnak tartotta a hungarikumok minél telje­sebb körű összegyűjtését; igazgatása alatt je­lentős gyarapítások történtek, ekkor került a könyvtárba Kossuth Lajos iratanyaga és le­velezése, Madách Imre, Kisfaludy Sándor, Jókai Mór, Gyulai Pál irodalmi hagyatéka, és sikerült megszerezni több corvinát is. Az MNM vezetőjeként elérte, hogy a tud.-os te­vékenység az addiginál jóval nagyobb hangsúlyt kapjon a múz.-i munkában. 1919- ben - Harry H. Bandholtz amerikai tábor­noknak, a Szövetséges Katonai Misszió ve­zetőjének erélyes fellépése mellett — hatá­rozott kiállásának is köszönhető, hogy a ro­mán megszállók Evakuáló Biz.-a többszöri erőszakos kísérlet ellenére sem tudta leltár­ba venni, ill. elszállíttatni az erdélyi, partiu- mi, sőt az újonnan megszállt területekre vo­natkozó régészeti leleteket, műtárgyakat, kéziratokat, levéltári anyagokat. Főigazga­tósága alatt, aktív közreműködésével jelent meg az 1922. évi XIX. te., amely létrehozta az Orsz. M. Gyűjteményegy.-et, a hazai orsz. közgyűjt.-ek között központi szerepet adva az MNM-nek. A Turul (1883-1899; Nyáry Albertiek majd Schönherr Gyulával), az Ér­tekezések a történelmi tudományok köréből szer­kesztője (1918-tól). - Az MTA 1. (1884), majd r. tagja (1893), a II. Osztály titkára (1914— 1923). A Szt. István Akad. r. tagja (1916). A M. Heraldikai és Genealógiai Társaság ig.-választmányi tagja és titkára (1883— 1898), műsodelnöke (1898-1910), elnöke (1910-1923). A M. Történelmi Társulat másod-alelnöke (1914-1923). M. kir. udvari tanácsos (1905).

Next

/
Oldalképek
Tartalom