Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

C

143

Cennemé Wilhelmb

mazása miatt „B"-listára helyezték (1946), majd - az ellenállási mozgalomban való részvételét elismerve - a közjogi osztály fogalmazójává nevezték ki. A bp.-i tudományegy. BTK-n művészettörténeti tanulmányokat folytatott (1945-1947). A II. kér. anyakönyvvezetője (1950-1952), hivatalából „polgári magatartása" miatt elbocsátották. Gobbi Hilda munkatársaként részt vett a Bajor Gizi Múz. létrehozásában (1952). Az Orsz. Színház- történeti Múz. muzeológusa (1953. jan. 11981. dec. 31.; nyugállományba vonulásáig). Könyveivel, tanulmányaival, rádió- és televízió-szerepléseivel, kiáll.-aival, szakcikkeivel élete végéig a m. színháztörténet szolgálatában állt. A színháztörténet képes ábrázolásainak összegyűjtésével és feldolgozásával korszakos jelentőségű munkát végzett. A Színházi kislexikon (Bp., 1969), a Budapest Lexikon

I-n. (Bp., 1993), a Magyar Éetrajzi Lexikon (I-IV. Bp., 1967-1994); a Magyar Színházművészeti Lexikon (Bp., 1994), az Új Miagyar Irodalmi Lexikon (Péter László. Bp., 1994) munkatársa. Színikritikáit a Vigilia c. folyóirat közölte (1981-1985). F m.: Jászai Mari (szerepkatalógus, Bp., 1957); Prielle Kornélia (emlékbeszéd, szerepkatalógus, Bp., 1957); Márkus Emília (Bp., 1961); Magyar színháztörténet. Főszerk. Hont Ferenc. Társszerző (Bp.,

1962); A Nemzeti Színház. Társszerző (Bp., 1965); Magyar színészet Székesfehérvárott és Fejér megyében (Székesfehérvár, 1972); Magyar színészportrék katalógusa, 1790-1944 (Bp., 1973); Hegedűs Gyula (szerepkatalógus, Bp., 1979); Tőkés Anna (szerepkatalógus, Bp., 1980); A színház világtörténete. Főszerk. Hont Ferenc. Társszerző (Bp., 1982; 2. kiad. 1986); „Egy élet dallama". Kálmán Imre emlékezete születésének centenáriumán (Siófok, 1982); A magyar színészet nagy képeskönyve. Székely Györggyel (Bp., 1984); Kabos Gyula a színpadon (in: Kabos Gyula, 1887-1941. Születésének századik évfordulójára. Szerk. Erdély Z. Ágnes Bp., 1987); Emlékkönyv a magyar színészet 200 éves évfordulóján (Bp., 1991); Nizsinszkij Budapesten (Bp., 1993); A Margitszigeti Szabadtéri Színpad története, 1938-1993. Társszerző (Bp., 1995); Sinkovits. Társszerző (Bp., 2001). írod.: Fenyvesi Félix Lajos: Múltba vezető esték. Beszélgetés dr. C. M. színháztörténésszel (Várnegyed, 2001. nov. 9., 7.); Balogh Géza: Két találkozás C. M.-lyal (Criticai Lapok, 2002. 1-2., 25.); M. G. P. [Molnár Gál Péter]: Meghalt C. M. (Népszabadság, 2001. dec. 6., 22.).

Gajdó Tamás

Cennerné Wilhelmb Gizella; C. Wilhelmb; Cenner Gyuláné (1921. szept. 2. Csepel - 1995. márc. 20. Bp.): művészettörténész. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. művészettörténet szakán végzett (1939-1944); doktori értekezését Gerevich Tibor szakmai irányításával Than Mórról írta (1944). Az Orsz. Történeti Múz., ill. MNM Történelmi Képcsarnokában (TKCS) dolgozott (1945-től); gyakornok, belföldi kutatási ösztöndíjas (1947-1948), múz.-i asszisztens (1949-1950), segédmuzeológus (1950-1955), tud.-os munkatárs (1955-1962), majd tud.-os főmunkatárs (1962-1985). A mintegy 50 000 darabot kitevő grafikai gyűjt.-t Vayer Lajostól vette át, s kutatásait is a Vayer által az 1930-as években kidolgozott történeti szempontú műtárgyértékelés alapján kezdte el. A TKCS szinte minden gyűjteménycsoportjával foglalkozott publikációiban, kezdetben a 19. sz.-i m. festők és grafikusok munkásságával, később a 16-18. sz.-i sokszorosított grafikai sorozatokkal, portrékkal. Az 1950-es években - Gerszi Teréz tanulmányának kiegészítéseként - elkészítette a mo.-i litográfusok oeuvre-katalógusát

(1960). Leginkább a portrék, a műfaj 16-19. sz.-i típusai, jellegzetességei érdekelték; ezirányú kutatásainak betetőzése az MNG- ben a Főúri ősgalériák, családi arcképek c. tárlat, ill. annak kat.-a. Legjellegzetesebb publikációs formája volt egy-egy kiemelkedő m. történelmi személyiség vagy esemény ábrázolásainak összegyűjtése, rendszerezése. Az általa készített képi forráskiadványok az ikonográfia sajátos alkalmazási területét és formáját jelentették. Életművének másik fontos része a történelmi művek illusztrálására szánt képek összeállítása (Magyarország történetének képeskönyve. I. köt. Bp., 1962). Alkotó küzreműködésével készült Ausztriában a Museum Österreichischer Kultur kiáll.- sorozata (Maria Theresia als Königin von Ungarn, 1980; Szenen einer Ehe, 1980; Joseph Haydn und seiner Zeit, 1982; Königin Elisabeth, 1991; Triumph des Todes?, 1992). Élete utolsó éveiben a Zrínyi család tagjairól kü- lön-külön megjelent cikkeit, tanulmányait foglalta össze egy ikonográfiái kötetbe; az előkészítő munka során a cseho.-i Nela- hozeves kastélyának raktárában felfedezte Zrínyi Miklós leghíresebb, addig csak met-