Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
Chemel 144 szetről ismert arcképének olajfestmény-változatát. A fraknói és kismartoni Esterházy- gyűjt.-ek több száz képét tanulmányozta át, és jegyzéket készített róluk egy készülő családi ikonográfia számára. - Akad.-i díj (1957; E. Widemann portrésorozatának feldolgozásáért), Ipolyi Arnold-érem (1987), Móra Fe- renc-emlékérem (1990), az MNM Széchényi Ferenc-emlékérme (1991), a Régészeti és Művészettörténeti Társulat életműdíja. F. m.: Than Mór. Egy.-i doktori értekezés (Bp., 1944); Über die ungarischen Porträtfolgen von Elias Widemann (Acta Historiae Artium, IX., 1957, 325- 348.); Magyar litográfiák katalógusa (in: Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Bp., 1960); Zrínyi Miklós, a költő hadjáratainak grafikus ábrázolásai (Folia Archeologica, XIII., 1961, 223-234.); Magyarország történetének képeskönyve. I. 896-1849 (Bp., 1962); Adalékok az ifjú II. Rákóczi Ferenc és felesége ikonográfiájához (Művészettörténeti Értesítő, XXIV., 1975, 62-66.); Halotti képmások, ravatalképek az MNM Történelmi Képcsarnokában (Művészet, 1977, 32-35.); A szabadságharc kilenc nagy csatája. Than Mór csataképei (Bp., 1978); Than Mór (Bp., 1982); Grafikus portrésorozatok Kelet és Nyugat között (in: Magyarok Kelet és Nyugat között. Szerk. Hofer Tamás. Bp., 1996, 123-133.); A Zrínyi család ikonográfiája (Bp., 1997). írod: Galavics Géza: In memoriam C. W. G. (Művészettörténeti Értesítő, XLV., 1966. 3-4., 297- 301.); RÚLIV.: 83-84. Basics Beatrix Chernél István, chernelházi (1865. máj. 31. Kőszeg - 1922. febr. 21. Kőszeg): biológus, ornitológus. - Régi Vas vm.-i birtokoscsalád szülötte. Édesapja Chernél Kálmán, vm.-i szolgálatban álló ügyvéd, aki történelmi tanulmányokat folytatott, kertészeti, vadászati és madártani cikkeket írt. Édesanyja gr. Festetics Mária. - A pozsonyi jogakad.-n, majd a bp.-i tudományegy. Állam- és Jogtud.-i Karán tanult (1890-ig). Apja kívánságára Sopronban közigazgatási gyakornokként helyezkedett el (1888-1889), majd visszatért Kőszegre, s - birtokait is bérbe adva - a madártannak szentelte minden idejét. Ornitológiái munkássága elsősorban a madarak elterjedésének kutatására, az egyes fajok gazdasági jelentőségére, védelmére és vonulására terjedt ki. Bejárta a történelmi Mo.-ot, de madártani megfigyeléseinek zömét elsősorban a Hanságban, a Velencei-tó nádasaiban, a Duna árterületén, a Felvidéken és az Al-Duna tájain tette. Korai tanulmányaiban összefoglalta a honi madártan történetét (Természettudományi Közlöny, 1887-1888), és összeállította a Bibliographia Ornithologica Hungaricát (Magyar Könyvszemle, 1888). AII. Nemzetközi Ornithologiai Kongresszust előkészítő biz. főtitkáraként a szervezési munkákon kívül részt vett a kongresszust megelőző, Herman Ottó által szervezett három hónapos megfigyelésben is (1890). A nagy sikerű bp.-i kongresszuson (1891) fogalmazódott meg a világon először a madár- és természetvédelem országhatárokon átnyúló szükségessége. A kongresszuson ~ a vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus loba- tus) költéséről és vonulásáról tartott előadást. Herman Ottó biztatására megjelentette a m. birodalom madarainak névjegyzékét (1898), amelyben a latin nevek mellett az egyes fajok m. elnevezései is szerepeltek; ezzel megvetette a m. nomenklatúra alapjait. Az 1890-es évek végén, ugyancsak Herman Ottó megbízásából megírta legjelentősebb művét, Mo. madárvilágának - ma is gyakran forgatott - kézikönyvét (Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségökre, 1899), az első, m. szerző tollából megjelent madártani monográfiát. Lefordította, és a m. viszonyokhoz igazította Alfred Brehm Tierleben (Az állatok világa) c. munkájának három, madarakkal foglalkozó kötetét (1902-1904). Amikor Darányi Ignác földművelésügyi miniszter működése idején a gyakorlati madártan is egyre hangsúlyosabb szerepet kapott, és azt az Ornithologiai Központ is programjába ülesztette, ~ mintegy 2000 preparátumból álló gyomortartalom- gyűjt.-ét a központnak ajándékozta. A tudós madártan művelése mellett tevékenyen részt vett a bontakozó állatvédelem, főként a madárvédelem munkájában. Az Orsz. Állatvédő Egyesület alelnöke; létrehozta annak kőszegi fiókegyesületét (1902), amelynek elnöke lett. Amerikai mintára Kőszegen
