Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 6. szám - Hettesheimer Ernő: Az elérhető eredmény és a tanterv
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 207 Az elérhető eredmény és a tanterv. Minden munka sikeres bevégzését nyomon kíséri a megelégedés boldogító érzése, melynek legszebb költői kifejezését Schillernél találjuk meg : „Das Werk soll den Meister loben, doch der Segen kommt von oben.“ A kertész boldogan nézheti a magaoltotta rózsák megfakadását, a mérnök a magaépítette híd használatbavételét, az orvos a megmentett beteg arcán az élet rózsáinak visszatérését és a tanító a gondjaira bízott gyermekek értelmének fejlődését, csak a modern nyelv tanítójának lelkét nem töltheti be sohasem a megelégedés érzése, ha munkája befejezésének utolsó mozzanata bekövetkezik és utoljára megy be a német, vagy francia órára a nyolcadik osztályba. Hiába igyekszik magát azzal megnyugtatni, hogy számot tud adni a négy utolsó évben az osztályban töltött 320 német és 260 francia óra céltudatos felhasználásáról, az eredmény nem töltheti el megnyugvással a lelkét, ha a hivatalos célkitűzésre gondol. Minden emberi tevékenység eredménye elmarad bizonyos mértékben a kitűzött céltól, ezt emberi gyarlóságunk hozza magával „Zwei Seelen wohnen ach in meiner Brust“. De ha az elmaradás állandó és a munka befejezését a legnagyobb igyekezet mellett is önelégedetlenség érzése, kíséri, ott valahol valami hibának kell lenni. Közismertek az elmaradásnak a főokai. Ilyen elsősorban is az osztályok túlzsúfoltsága, melyekben érvényesülni tudnak a romboló hatású tömegpszichológiai jelenségek : az egyéni felelősségérzet megbénulása, a figyelem élességének eltompulása, az öntevékenység ólomsúlyúvá válása. A kis- és nagylétszámú osztály tudatállapota közt ugyanaz a különbség, mint a menetelő előőrs és a csapat zömének tudatállapota közt: ott minden tag átérzi a rábízott feladat fontosságát, mindenki éber és tettre kész, míg a csapat zöme som- nanbulus állapotba süllyed és zsibbadság üli meg minden tagjának lelkét. Egy másik közismert ok a csekély óraszám. Tragikomikus helyzetben vagyunk, ha arra gondolunk, hogy a passzív nyelvtudás elérését célzó latin nyelvtanításnak a nyolcadik osztályban 180 óra áll rendelkezésére, az aktív nyelvtudás elérése után törekedő német vagy francia nyelvtanításnak csak 60. Még számos ilyen közismert tényezőre lehetne rámutatni, ha a célkitűzés és eredmény közti ellentét okait kutatjuk, legyen szabad feladatomat egyszerűsíteni és ezúttal a célkitűzésben magában keresni egyik okát azon elszomorító és minden pedagógus tevékenységére ránehezedő érzésnek, hogy munkásságunk eredménye nem kielégítő. A tantervben előírt cékitűzés kettős : gyakorlati és elméleti. Vegyük először a gyakorlati célkitűzést szemügyre. „Gyakorlottság a német nyelv szóbeli és írásbeli használatában“ és „némi gyakorlottság
