Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-20 / 25. szám

annál becsiiletbelibb kötelességévé teszi a törvény megtartását minden hű állampolgárra nézve ; mert becsületbeli kötelesség első sorban is éppen olyan jogi és erkölcsi szabályok megtartása, a melyekre az állam büntető hatalma nem, hanem csakis saját törvénytiszteletünk, saját becsületérzésünk kényszerít. És mit mond ezzel szemben a püspöki utasítás ? A legnyomatékosabban hívja fel arra a lelkészeket, hogy éppen ezeknek a házasfeleknek egy pillanatig se hagyjanak békét a házasság megkötése után. Különös figyelmébe ajánlja nekik e szerencsétleneket. Kijelenti, hogy az ilyen gyermekek r. kath. neveltetését nehézzé tevő polgári törvény rendelkezéseit, mint a mindennapi tapasztalat eléggé bizonyítja, ki lehet játszani; és utasítja a lelkészeket, hogy a feloldoztatás megtagadásával kényszerítsék vegyesházasságban élő hitsorsosaikat a törvény megszegésére. Valóban, főtiszteletű közgyűlés, ezzel az utasítással szemben nehéz hidegvérünket megtartani. És kétszerte fáj a különböző vallásfelekezetek közötti nagy szolidaritás tudatától s a felekezeti béke szentségétől áthatott, hazaszerető magyar embernek, hogy ez a szerencsétlen instrukczió elkeseríti, megmérgezi a Ne temere orvoslása révén keletkezett békés, testvéries, emelkedett hangulatot. Én nem tudom, minők lesznek ez instrukczió gyakorlati következményei. De kötelességemnek tartottam már most reá mutatni erre a veszedelemre ; kérve kérni a magyar 1*. katoliczizmus illetékes tényezőit, hogy ne rombolják le önmaguk legszebb alkotásukat: de egyúttal figyelmeztetni is őket arra, hogy a mennyiben — a mitől Isten óvjon — ténnyé válnék a fenyegetés és megindulna a hajsza a magyar társadalom vegyesházasságban élő széles rétegeiben, akkor azután nemcsak annak, a ki szívén viseli a lelki szabadság és lelki béke nagy érdekeit, de mindenkinek, a ki a magyar törvény tekintélyét kigúnyoltatni, lábbal tiportatni nem engedi, fegyvert kell ragadnia s azt nem szabad letennie mindaddig, míg nem biztosítja a magyar törvény álláspontjának diadalát. Ma nem kivánok e kérő és figyelmeztető szónál tovább menni, és csak azt kérem, hogy a midőn megelégedéssel vesz egyházkerületünk tudomást a „Provida konstituczió" hatályát a magyar birodalomra is kiterjesztő pápai dekrétumról, egyúttal sajnálkozását fejezze ki az ezen dekrétumot ismertető püspöki instrukcziónak súlyos aggályokat keltő hangja és tartalma felett. A tiszáninneni református egyházkerület közgyűlése. A tiszáninneni ref. egyházkerület Miskolczon, június 8—9. napjain tartotta meg tavaszi közgyűlését Kun Bertalan püspök és Meczner József főgondnok-helyettes kettős elnöklete alatt. A püspöki ima elhangzása után, a beteg B. Yay Béla főgondnok helyetteséül a jelen levő legidősebb egyházmegyei gondnok: Meczner József kéretett fel. A nagyterjedelmű püspöki évi jelentést Radácsi György főjegyző olvasta fel. E jelentés sok örvendetes és kedvezőtlen dologról emlékezett meg. Az egyházak és iskolák élnek, fejlődnek, sok helyen virágzanak. Az Isten dicsőségére tett ajándékozások, az új építkezések jóleső érzéssel tölthetik el szíveinket. De ennek ellenében bajok is vannak bő számmal. Sok helyen üresen állanak a parókhiák, apad a vallásos hitbuzgóság, mert a hívek, a vállaikra rakott teher alatt roskadoznak. Az adócsökkentési segély lassú mederben folydogál; a gyülekezetek kevés kivétellel panaszkodnak, hogy nem kapják meg az őket joggal megillető segítséget, s e miatt sok helyen nő a zavar, panaszszavakban tör ki az elégületlenség ! A püspöki jelentés jegyzőkönyvbe vétele után Dókus Ernő felsőzempléni gondnok azt kérte, hogy a tárgysorozat megváltoztatásával legelső sorban a gyűlés legfontosabb tárgya, a lelkészi nyugdíjintézeti segély ügye vétessék elő. Ehhez a gyűlés hozzájárulván, Vatlay László egyházkerületi aljegyző ismertette, úgy az egyházmegyék, mint a pénzügyi választmány idevonatkozó javaslatait. Ismertette Dókus Ernő véleményét, mely a pénzügyi választmány javaslatától eltérő volt és 105,000 korona segélyt akart nyújtani a lelkészeknek, 5 évi részletben, de visszafizetési kötelezettséggel. Majd ismertette a maga határozati javaslatát, mely megelégszik azzal is, ha évente 40—40 koronát kapnak a kebelbeli lelkészek segély gyanánt. Ezt már nem kellene visszafizetni, de a Hollandi-tár tőkéjéből kellene erre 47,000 koronát fölhasználni. Az előadói jelentés után megindult vitában a legkiválóbb erők mérkőztek meg egymással. Dókus Ernő érdemeit kiemelve, Szuhay Benedek új határozati javaslatot nyújtott be, a mely szerint a lelkészek, belépési járulék és 5 évi tagsági díjaiknak 40°/<ra

fejében 137"431 K 94 fillért nyerjenek segélyül, visszafizetési kötelezettség nélkül, s ezt az összeget 32 esztendei törlesztéses kamatfizetéssel a Szűkösi-Hollandi-tár jövedelme fedezze. Fejes Istvánnak az előadói javaslatot pártoló felszólalása után, Dókus Ernő azt a véleményét fejezte ki, hogy a kerület, mihelyt akarja, a Hollandi-tár kamatait e czélra joggal felhasználhatja. Fodor Györgynek Szuhay javaslatát pártoló s Nagy Ignácz alsóborsódi esperesnek várakozó álláspontot elfoglaló beszéde után, dr. Kovács Gábor alsózempléni küldött Dókus Ernő indítványát ajánlotta elfogadásra, de azon módosítással, hogy törlesztéses kölcsönt vegyen fel a kerület 6090 korona erejéig s oszsza fel azt segély gyanánt, visszafizetési kötelezetség nélkül, a kebelbeli lelkészek között. Bizony Ákos egyházkerületi ügyész megkérdeztetvén az iránt, hogy mit tart a Hollandi-tár felől, — kijelentette, hogy miután az 1864-iki egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvi határozattal rendelte el azt, hogy a 6469 frt 79 krt kitévő tőke örök emlékül Hollandi-tár néven kezeltessék: a tőkéből egy fillér sem költhető el, de