Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-20 / 25. szám

kamatait a kerület szegény lelkészek, egyházak, tanítók felsegítésére, mint eddig, úgy ezentúl is joggal felhasználhatja. Péter Mihálynak dr. Kovács közvetítő indítványát pártoló felszólalása után az elnökség a vitát bezárván, Vattay László élt a zárszó jogával, fentartva előadói javaslatát; Szuhay Benedek pedig, hogy a szeretet és egyetértés lelke érvényesüljön, elfogadta Dókus indítványát, az ő kivánt módosításaival. A szavazás megtörténvén, a pénzügyi választmány javaslatával ellentétben, az egyházkerületi közgyűlés egyhangúlag a következő határozati javaslatot fogadta el: Az egyházkerületi pénzügyi választmány utasítandó, hogy a Szűkösi-Hollandi-tárra 6090 korona kamatnak megfelelő 105,000 korona összeg erejéig szerezzen 32 év alatti törlesztéses kölcsönt, oly formán, hogy ezt öt év alatt öt egyenlő részletben befizethesse a magyar földhitel intézethez a kölcsön veendő összegből; azon egyházmegyéknél pedig, melyek a belépési járulékot részben vagy egészben már befizették, a rájok eső, illetőleg a befizetett résznek megfelelő összeget az illető egyházmegyéknek megtéríthesse. 2. A kölcsön vett összeg kamatait a Szűkösi-Hollandi-tár felszabadult és 6090 koronát kitevő évi kamataiból fedezze mindaddig, míg a felveendő kölcsön teljesen törlesztve nem lesz. 3. Senki nem kötelezhető, hogy helyette teendő befizetést elfogadjon. 4. Végül vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézendő kérvény útján nyerendő államsegélyből, vagy a közös prot. bizottság által beadott memorandumban hasonló ezélokra kórt és kilátásba helyezett öszszegből, vagy más forrás felhasználásával, feloldandó lesz a miskolczi leánytanodára évenkint fizetni kötelezett 3000 korona is, miután ez a legcsekélyebb összeköttetésben sem áll azon czélokkal, melyekre a Szűkösi-Hollanditár alapítva lett." Miután Antal Gábor dunántúli püspököt sürgönyileg üdvözölték, délután áttért a közgyűlés a dr. Ferenczy Árpád és a Zoványi Jenő ügyére s ezzel kapcsolatban tárgyalta dr. Finkey Ferencznek a főiskolát ért támadások ügyében tett felterjesztését is. A kerület, Fejes István, Nóvák Lajos, Szuhay Benedek felszólalása után, dr. Ferenczy Árpád jogtanári állása ügyében úgy határozott, hogy mivel a kerület saját hatáskörében jóhiszemüleg és törvényesen járt el, a mikor Ferenczyt állásáról lemondottnak tekintette, erről a vallás- ós közoktatásügyi minisztériumot, beható felterjesztéssel föl fogja világosítani. Ugyancsak a Ferenczy beadványa ügyében, melyet a konventi elnökséghez a sárospataki főiskola vagyonkezelésének megvizsgáltatása iránt beterjesztett, akként határozott a kerület, hogy a vagyonkezelésre vonatkozólag részletes nyilatkozatot ad a konventi elnökségnek és egyúttal önmaga kéri, hogy' a főiskola számadásainak felülvizsgálására szakértők küldessenek ki. A konventnek a Kálvin-emlékünnepély megtartása iránt tett intézkedését a kerület tudomásul vette s annak értelmében intézkedett úgy a templomi, mint az iskolai ünnepélyek megtartásáról. Egyben utasította az egyházmegyéket, hogy úgy a Kálvin-füzetek, mint az arczkép minél tömegesebb megvétele érdekében szólítsák fel a gyülekezeteket és azok vezetőit. Miután tudomásul vette a kerület, úgy az egyházkerület, mint a sárospataki főiskola évi költségvetését, Dókus Ernő felszólalása nyomán azt is kimondotta, hogy minden fontosabb ügy előzetes tárgyalásához nemcsak az esperesek, de az egyházmegyei gondnokok is hivassanak meg. A kerület eddigi konventi képviselői újból egyhangúlag megválasztattak. A miskolczi ref. főgimnázium elöljáróságának arra vonatkozó fölterjesztését, hogy a jövő iskolai évtől kezdve az egyhuzamban való tanítás lépjen életbe, a gyűlés jóváhagyólag tudomásul vette; valamint megerősítette a rimaszombati főgimnázium revideált államsegélyszerződését, mely szerint az eddig adott 32,000 kor. 50,000 koronára emeltetett föl. A konventi és miniszteri leiratok tudomásulvétele után kebelbeli választások vétettek tudomásul és letárgyaltattak a megerősítés végett felterjesztett adás-vételi jogügyletek és a káplántartási segélykérvények. Szuhay Benedek. Széljegyzetek. A Vallásegyenlöségi Szövetség. Ügye nehezen halad előre. Alapszabályai még mindig nincsenek helybenhagyva. Csodálatos időket élünk, igazán. Az egymást követő századokkal talán előre kellene haladnunk ; a repülőgépek haladásra ós pedig gyors előhaladásra, a maholnap általánossá váló villamfény a felvilágosodásra ösztökélhetnének bennünket. És mégis, úgy látszik, hogy hazánk reakcziós útakra tévedt, s hogy szemeit a villamfény előtt behunyva, a középkor sötétségét áhítja! A gondolat, a vallásszabadság az újabbkor legszebb, legmagasztosabb eszméje, mely a műveltebb, nemesebb lelkeket a pápás egyház köréből is bátor harczosai közé sorolhatta. Egy Beöthy, Eötvös, egy Deák Ferencz s annyi nagy és dicső, önérzetesen, sőt büszkén hordozták zászlóját. És ma? . . . Visszafelé haladni látszunk. S e visszafelé haladásnak elég jellemzője az az odisszea, a melyet a Vallásegyenlöségi Szövetség alapszabályainak meg kell járniok, a míg elvégre megnyerhetik a miniszteri láttamoztatást. Érdemes ezen elgondolkodni, kivált, ha tudjuk, hogy a r. kath. népszövetség alapszabályai jóformán meg se pihentek a miniszteri bureauban, holott az a felekezeti türelmetlenséget ápolja, míg az OVESZ azt tűzte zászlójára, hogy kölcsönösen tisztelve egymás vallásos meggyőződését, minden nemzetiségi és felekezeti különbségre való tekintet nélkül, az általános emberszeretet — e valódi Jézusi elv — az