Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-28 / 9. szám

osztása, hogy a névtári részt történelmi rész előzi meg, melyben az egyházmegyek monograíiá.ja van közölve. Most a marosi egyházmegye van soron s belőle négy gyülekezet (Csíkfalva-Szentmárton, Galambod, Mező-Panit és Nagy-Ernye) múltjával és jelenével ismerkedünk meg. Ezután jön a névtári rész. melyben először az egyházkerületi hivatalos személyzet, azután az egyházmegyék gyülekezetei, majd a püspöki vizsgálat alatt álló egyházközségek. végül a tanintézetek névtári ismertetése foglal helyet Legvégén összesített kimutatás, gyülekezetek és hivatalnokok betűrendes névsora s a szerkesztés folyama alatt történt változások ismertetése olvasható. Főbb adataiból kiemeljük, hogy Erdélyben 19 egyházmegyében 458 anya-, 34 társ- és 793 leánv-egyházban 499 rendes lelkész, 36 körlelkész és 18 helyettes- és segédlelkész gondozása alatt 389,035 református lélek él. kik közül 68,244 a tankötelesek és 53,070 a tényleg iskolába járók száma. Az egyházkerület területén hét kollégium (hét főgimnázium, egy tanítóképezde) és egy theol. intézet van, melyek, mint a Névkönyv adataiból látható, elég népesek. A Névkönyv adatainak pontosságát nem tudjuk megítélni, de a Névkönyv rendszerét helyesnek, világosnak tartjuk. Mindössze azt lehet sajnálni, hogy az át- és kitértekről nem közöl adatokat a névtár s hogy a hívek szaporodásáról vagy fogyásáról teljesen homályban hagy. A könyv csinosan van kiállítva. ** A Franklin-társulat Vasárnapi Könyvtár könyvsorozatában megjelent >Derni Detre, az Ameli\ngok hőset című kiadvány, írta Gaal Mózes. A magyar népnek és ifjúságnak szánf hős monda, melyet a szerző zamatos magyarsággal mesél el, a kiadó társulat pedig csinos kiállításban számos képpel diszíttetett. A 127 kis nyolcadrétü lapra terjedő füzet ára 20 kr., megrendelhető Budapesten a Franklin-társulatnál. ** >Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története* című nagy munkából most jelent meg a 75-ik füzet, melybe Gracza György az orosz betörés kapcsán az európai nagyhatalmak és Magyarország közötti tárgyalásokat mondja el számos, eddig ismeretlen új adat felhasználásával. E füzetből látjuk, hogy a 48-as honvédjeink milyen nagyra növelték a magyar nemzet hírnevét és dicsőségét. A füzet képei ezek: Petőfi halála Falragasz 1849-ből. I. Mikiós cár 1849. junius 18-án Grábnál a határszélen megáldja Magyarország ellen induló hadait. — A szép díszmű a Lampel-cég kiadása. ** »A Szalay-Baróti-féle Magyar Nemzet Történet «-éből, ebből a Wodianer-cég által kiadott derék illusztrált műből beérkezett hozzánk az 66-ik füzet a szokottnál is díszesebb és képdúsabb kiállítással, s nem kevésbbé érdekes tartalommal. A török uralom végére járunk. Átéljük Karafa eperjesi vérnászát s utána I. József megkoronáztatását. Feltűnő szép a műmelléklet, mely Zrinyi Ilona typikus arcképét ábrázolja. A többi illusztráció a következő: A párkányi csata. A szent Liga emlékérme. Érsekújvár ostroma. Lotharingiai Károly arcképe. Abdurahman, az utolsó budai basa. Buda ostroma 1596-ban. Buda tervrajza. Buda megvétele. Buda visszavételére vert emlékérem. Pécs ostroma. A mohácsi csata 1637-ben. Karafa Antal gróf tábornok. Eperjes XVII. századi látképe. Részlet I. József koronázási menetéből. Eszterházy Pál nádor aláírása. Széchenyi György érsek aláírása. I. József ifjúkori arcképe. I. József koronázása Eger ostroma. Munkács vára. E G Y HÁ Z. A reformátusok egyetemes konventje, mint az elnökség megállapodásáról értesülünk, március hó 31-én Budapesten kezdi meg ez évi rendes közgyűlését. Előzőleg március folyamán az országos közalapi és a lelkészi gyámintézeti végrehajtó bizottságok üléseznek szintén Budapesten. A budapest budai ev. ref. egyház Évkönyve az 1896-ik esztendőről egy 63 lapra terjedő füzetben érdekes dolgokat tartalmaz székesfővárosi egyházrészünk mult évéről. A millennáris esztendő támasztotta föl 210 éves sírjából a XVI. és XVII-ik században virágzó, de Budavára visszafoglalásakor elpusztult budai egyházunkat, Mult évben avatta fel gyönyörű templomát, mult évben iktatta be rendes lelkészét. Az Évkönyv első sorban ezeket a korszakos eseményeket beszéli, el s egész terjedelmökben közli Szász Károly püspök templomavató imáját, Haypál Benő beköszöntő beszédét, Papp Károly úrvacsorai beszédét, Petri Elek esketési beszédét, Mészáros Sámuel keresztelési beszédét, Kiss Áron drtól az egyház megalakulásának és a femplom felépítésének történetét, végül Szánthó János pestmegyei esperes bezáró imáját. Majd az egyház belső életéről találunk érdekes adatokat. A vallás-tanításról, melyet Fábián János és Kádár Lajos katekheták végeznek. Az egyház kebelében fennálló jótékony egyesületekről, melyek közül először a »Budapesti ref. nőegyesület«-ről, azután a ^Nagypénteki reform. Társaság«-ról, ezek működéséről, anyagi erejéről, stb. részletesen beszámol az Évkönyv. A ref. nőegylet 774 forint 11 kr. kiadással s 701 forint vagyonnal zárta be mult esztendejét s főként a szegény gyermekek felruházására fordítja gondját. A Nagypénteki Társaság az elzüllött gyermekek számára fog otthont építeni s e célra van már egy 18.340 frt értékű telke és 1L235 frt 12 kr. tőkepénze. Van az egyháznak egy 750 forint értékű lelkészfizetési alapja és egy 581 forint értékű konfirmációi alapja, melynek jövedelméből a konfirmált növendékeket emlék-bibliával ajándékozzák meg. Az Évkönyv további részeiben az egyházi adóról olvasunk adatokat, melyek szerint a mult évben 691 családfőtől befolyt 1781 forint 15 kr. .egyházi, 372 forint 10 kr. közalapi adó és 555 frt 85 kr. adomány a templom-alapra. Végül az egyház elöljáróságának s az egyháztagoknak névsora és az általuk befizetett adók és adományok olvashatók. — Örömmel