Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-28 / 9. szám

lapozgattuk át az Évkönyvet; élettevékenységnek, haladásnak jeleit látjuk benne. Csak előre, többről-többre, nyereségről-nyereségre! Az eperjesi ág. hitv. evang. I-ső anyaegyház évkönyve az 1896-ik évről. I-ső évfolyam. Eperjesen Kósch Árpád könyvnyomtató intézetéből J 897. 32 lap. Mint az évkönyv mutatja, az eperjesi ev. I-ső egyház fiatal lelkésze: ifj. Draskóczy Lajos ugyancsak buzgón serénykedik »kedves új otthoná«-ban. Az egyháznak 40 év óta lelkes és hazafias felügyelője az eperjesi társas élet összes ágaiban buzgólkodó Kubinyi Albert földbirtokos, ki áldott lelkületű nejével, a nagyhírű Csupka András jogi professzor leányával már sok jót tett az egyházban. Az évkönyvből, mely lelkészünk ügyes tollát és élénk egyházias szellemét dicséri, kiemeljük a következőket: született a mult évben 21 lélek, konfirmáltatott 16 gyermek, esketés volt 8, meghalt 22 személy, űrvacsorával élt (a koll. diákokkal együtt) 564, áttért hozzánk 3, tőlünk senki sem tért ki. Az egyház mult évi történetéből kiemelendők : Sztehló főesperes nyugdíjba lépése, a papválasztás, a lelkes coll. és egyházi millenniumi ünnepély, Herfurth tanárnak az ev. leányiskolára adott 40 ezer frtos alapítványa, Sztehló főesperes végbúcsúja az «Ev. Egyház és Iskola* 28. számában foglalt Szlávik-féle tudósítás nyomán, a lelkészi hivatalnak július és augusztus havában dr. Szlávik M. coll. igazgató által való ellátása, a kiépített új paplak, a papi installátió, Pulszky S. s a városi képviselőtestület nagyobb tégla- és kőadománya, dr. Mosánszky Gy. másodfelügyelő példás buzgalma, Antónyné oltárterítő 200 frtos adománya s Ludmann Paulának az egyház részére >hálából* megfestett Herfurth-képe. A helyi gyámintézet és Mayer E. tanár által kezdeményezett ev. nőegylet is buzgón működött. Utóbbi a polgári leányiskola fölszerelésére 172 forintot fordíthatott. Az egyház lelkes pénztárosa Badványi K. által beterjesztett forgalmi kimutatás szerint a szükséglet 4069, a bevétel pedig 4192 ftra van előirányozva. Az egyházi illetékek hátraléka 1884 óta összesen 778 frt. Az új leányiskola tőkealapja 13,033 frt. A népiskola virágzó és látogatott. Az isteni tiszteletek nyelve felváltva magyar és német. Új lelkészünk egészen helyesen honosította meg azt a szokást, hogy __ezentúl a főistentiszteletek nyelve kizárólag a magyar. Összetartó erő, kedvelt egyéniség, hangulatos és tartalmas prédikátor, ki épen nem szolgált reá régebben az »Österr. Protestant* s újabban az >Ev, Szemle« támadásaira. Hogy német nyelvű szónoklatai kevésbé látogatottak, mint a magyarok, annak ev. egyházunk rohamos magyarosodása r

az oka. Tíz év múlva talán teljesen feleslegessé válik. Új frigyét az egyházzal s lelkes hazafias német és magyar nyelvű szolgálatait áldja meg a kegyelem Istene! (sz.) ISKOLA. Aranykönyv. Dessewffy István, a Dessewffyek prot. ágának egyik ősi sarja első sorban a Dessewffy család részére ösztöndíjakra az eperjesi kollégiumnak folyó hó 11-ikén bekövetkezett elhunytát megelőzőleg 20 ezer frtot hagyományozott. — Dr. Bothár Samu besztercebányai orvos a besztercebányai ág. h. ev. algimnáziumnak kétszáz forint értékű természetrajz-gyűjteményt ajándékozott. A prot. tanári szolgálatnak, a csekély fizetés mellett, egész a legújabb időkig különösen két felötlő hátránya volt. Az t. i. hogy a más tanintézetbe átment tanárnak addig eltöltött szolgálati évei, sem az ötödéves pótlékoknál, sem azon intézet kebelében fennálló nyugdíjintézetnél nem vétetett figyelembe. Utóbbit a létesített orsz. felekezeti tanári nyugdíjintézet — hál' Istennek — megszüntette. Ma már a nyugdíjra nézve, ha más intézetbe megy is át a prot. tanár, összes szolgálati évei beszámítás alá esnek. De az ötödéves pótlékokra nézve még mindig a régi hátrányos állapotok vannak, miknek következménye, hogy rendezettebb iskoláinkból még hajdan fényeskedő kollégiumainkba sem szívesen mennek át tanáraink. Ennek folytán az általános tanárszükséget is idevéve, a pályázatok vagy meddők, vagy egyáltalában ki nem elégítők. Ezen segítendő a debreceni ev. ref. főgimn. tanárkara főként határozta a gazdasági tanács utján az egyházkerületet, hogy már a most üresedésben lévő németmagyar nyelvi tanszékre úgy hirdesse meg a pályázatot, hogy a más intézetből pályázó tanárnak eddig eltöltött szolgálati évei a quinqueniumra nézve is beszámíttassanak. íme az első lépés a hátrányos állapot megszüntetésére ! Reméljük, hogy foganatja lesz és elszigetelten nem marad. Ez az összes protestáns tanárok közös érdeke, ép azért közös erővel kell rajta munkálkodnunk! (J.J A dunamelléki tanári gyámegyesület feloszlatását, mint tudva van, a mult évi egyházkerületi gyűlés jóváhagyta s a vagyon felszámolására bizottságot küldött ki. A felszámoló bizottság e hó 19-én Kecskeméten tartotta meg ülését, melyen Szilassy Aladár elnöklete alatt jel$n voltak Papp Károly tanácsbiró, dr. Nagy Dezső ügyész az egyházkerület, Molnár Sándor és Szőts Farkas az érdekelt tanárok képviseletében és Petri Elek pénztárnok. A bizottság a gyámegyesület vagyonát számba vévén,1 azt az egyházkerület határozata értelmében akként osztotta fel, hogy az özvegyek és árvák részére fentartott mintegy 36 ezer, a theologiai tanárok részére mintegy 24 ezer forintot, az országos tanári nyugdíjintézetbe átlépett tanároknak pedig kiadott közel 18 ezer forintot. Az első magyar protestáns tanitónőképzőintézet. Iskolaügyi rovatunkban legközelébb panaszkodva említettük fel azon tényt, hogy míg hazánkban a római katholikusoknak 13 tanítónőképző-intézetük van, addig nekünk protestánsoknak egyetlenegy sincsen. Most örvendve jelenthetjük, hogy Debrecenben, egy, az ottani ref. felső leányiskolával kapcsolatos tanítónőképző-intézet felállítása iránt illetékes tényezők a lépéseket megtették. Az egyház presbyteriuma e hó 14-én tartott gyűlésében örömmel csatlakozott a szándék kiviteléhez s megbízta a felső leányiskola tanácsát, hogy az intézetnek tanítónőképezdével leendő kiegészítése iránt mielőbb tegye meg javaslatát, hogy az ügy a tavaszi egyházkerületi gyűlésre kellőképen előkészíttessék. E mozgalomra különben maga a vallás- és közoktatásügyi miniszter adta meg az impetust, a ki tanítóképző intézetek felállítására hívta fel a felekezeteket, így a tiszántúli egyházkerületet is, mely azonban, úgy a debreceni tanítóképző tanárkara, mint az egyházkerületi gimn. felügyelő és egyházkerületi tanügyi bizottság véleménye alapján sürgős szükségnek és eminens