Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szalay László: „Fald fel felebarátodat...” Jegyzetek egy Prohászka-beszédről
Szalay László: „Fald fel felebarátodat...". Jegyzetek egy Prohászka-beszédról Az önszeretet tehát példaképe, mintája a természetfölötti, felebaráti szeretetnek. Mielőtt továbbhaladnánk, idézzük fel újra, a sajtótudósítások szerint mit mondott Prohászka püspök 1922. október 6-án. Az egyik verzió így hangzik: „Mi nem gyűlölünk senkit. [...] De mi szeretünk, nagyon szeretünk. Szeretjük magunkatjobban, mint az idegent, s szeretjük azért jobban, mert az evangélium is azt mondja: szeresdfelebarátodat, tehát az idegent is, de úgy mint magadat. Vagyis magadat jobban, mert a te szereteted, az önmaga-szeretet a zsinórmértéke minden más szeretetnek.,l66 A másik verzió: „Mi senkit sem gyűlölünk, mi annyira szeretünk, hogy önmagunkat is szeretjük, hiszen az evangélium is azt mondja: Szeresd felebarátodat, tehát az idegent is, de úgy, mint önmagadat. Tehát először szeretjük önmagunkat, azután ezt a másikat, az idegent. ”6' Idéztük már, hogy Prohászka az aradi vértanúk emléknapján az egyetemi ifjúság elé ezt a programot állította: vissza kell térni először a hit, másodszor a haza, harmadszor az összetartozás alapjaira. Prohászka keresztény regenerációt hirdetett a liberális korszak hitközönye és „széttagolódása” után, ennek kulcsa pedig az önszeretetben rejlik. Ahogy beszédében fogalmazott: „Minden ifú dolgozzék önmagán, minden ifú végezze el a felsőbb etikai és pedagógiai folyamatot, amelyet öntudatos embernek megkell indítania és végeznie kell önmagánM Amikor Prohászka beszéde elején a „magyar nemtörődömség és nembánomság” viszszatértéről beszélt, épp az önszeretetet hiányolta, s ezzel szegezte szembe a belső megújulás programját, a hit alapjaira való visszatérést, amelyből a haza iránti szeretet és az összetartozás erősítése fakad. Jelen sorok írója nem teológus; rövid gondolatmenetéhez „vendégszövegeket” kölcsönöz. Köztudott, a püspök egyik „mestere” Aquinói Szent Tamás volt.66 67 68 69 Prohászka egyik dolgozatában ezt írta Szent Tamás monumentális művéről: „A Summa Theologica három részből áll. [...] A második rész szól az emberről, mint Isten képéről s Isten utánzójáról, s előadja azt a nagy tendenciát, amit végre is erkölcsnek hívunk, a »motus creaturae in Deum«. Ez a második rész a legértékesebb, s szent Tamás géniuszának legbecsesebb ajándéka, melyet az emberiségnek adott. Ha az egész művet a theológia rendszerének nevezhetjük, úgy a második részben a katholikus morálisnak megteremtését látjuk és élvezzük. Itt tündöklenek tiszta, korrekt ki66 Ld. lO.jegyz. 67 Ld. 15.jegyz. 68 Erre a hanyatló nemzedékre ne számítsatok! In: A Nép, IV. évf. 228. sz. (1922. október 7.) 2. 69 Ld. Frenyó Zoltán tanulmányát: „Egyre inkább thomista leszek”. In: Frenyó Zoltán: Prohászka Ottokár és a keresztény nemzeti újjászületés. Budapest, 2018.145-156. Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022 137
