Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)

TARTALOMJEGYZÉK - Szalay László: „Fald fel felebarátodat...” Jegyzetek egy Prohászka-beszédről

Szalay László: „Fald fel felebarátodat...". Jegyzetek egy Prohászka-beszédről dolgozásban az egyes kérdések, s nem hiszem, hogy ezekről tisztább fogalmakat bármi más könyvből meríteni lehetne. ”70 Ugyancsak Aquinói Szent Tamás kapcsán írta naplójában 1923. november 30-án: „Tegnapelőtt ültük Szent Tamás szenttéavatásának 600. jubileumát. - Engem ez alkalommal megragadott a gondolat, hogy mily híven fejti ki — tán nem is ex in­dustria, de önkénytelenül, vagyis inspiráltaivá a Szentlélektől, az ethika mibenlétét, mikor azt mondja: motus creaturae in Deum. \_..l\A creratura így van elindítva: Is­tenből Istenbe; fölismeri eredetét s célját, s aztán siet abba vissza. A tökéletes éthosz az lesz, mely minden tendenciában, kinyújtózkodásban, elérni-kiindulásban ezt öntu­datában hordozza. ”71 A teremtmény Isten felé való törekvése: Prohászka ezt a „tendenciát” neve­zi Szent Tamás nyomán az etika mibenlétének. A püspök útmutatását követve nézzük meg, mit írt az önszeretetről, felebaráti szeretetről a nagy egyháztanító. A természetfölötti szeretet elsődleges tárgya az Isten, írja Aquinói Szent Ta­más. Istent úgy szeretjük, mint „a jó lételvét, amelyen a természetfeletti szere­tet alapul”; az ember természete kettős: szellemi és testi természet, s az ember akkor szereti önmagát, ha szellemi természete szerint szereti önmagát, s „ebből a szempontból az ember önmagát jobban tartozik szeretni, mint Isten után bár­mely lényt”. Azért jobban, mert az ember önmagát az „említett jó részeseként” szereti, míg felebarátját azért, mert „társa ebben a jóban”. Tehát a részesedés az isteni jóban a szeretet „elsődlegesebb oka” mint az, hogy „a másik személy társa ebben a részesedésben”. A következtetés: „Ezért az ember a természetfeletti szeré­téiből következően jobban tartozik önmagát szeretni, mint afelebarátját. ”72 Később Aquinói Szent Tamás azt fejtegeti, hogy a felebaráti szeretet paran­csában benne foglaltatik a „a szeretet oka is, és módja is”. Ami az okot illeti: azért tartozunk szeretni felebarátainkat, mert egyrészt „Isten természetes kép­másai”, másrészt „várományosai a mennyei dicsőségnek”. A szeretet módját a parancs „mint önmagadat” kitétele világítja meg. Szent Tamás szerint ez nem azt jelenti, hogy „ugyanolyan mértékben” kell szeretni a felebarátot: a felebará­tot önmagunkhoz hasonlóan kell szeretni - háromféleképpen. Először is az Is­tenért, ahogy az ember önmagát is az Istenért köteles szeretni; másodszor: „ne közösködjék a felebarátjával semmi rosszban, hanem kizárólag abban, ami jó, ahogy a saját akaratának is az ember csakis a jóban tartozik eleget tenni, hogy így a feleba­70 Prohászlca Ottokár: Aquinói szent Tamás theológiája. In: Religio, LXXXIV. évf. 2. fiiz. (1925. június 1.) 106. Kötetben: ÖM 12,195. 71 ÖM 24,179. 72 Aquinói Szent Tamás: A teológia foglalata. Második rész második része. Budapest, 2014.178- 179. (II, 11,26,4) 138 Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022

Next

/
Oldalképek
Tartalom