Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)

TARTALOMJEGYZÉK - Szalay László: „Fald fel felebarátodat...” Jegyzetek egy Prohászka-beszédről

Szalay László: „Fald fel felebarátodat...". Jegyzetek egy Prohászka-beszédről tető lapokkal. Érdemes viszont néhány olyan közlésre is felhívnunk a figyelmet, amelyekben hosszabb részletek szerepelnek Prohászka beszédéből.* 13 Bár a vi­déki sajtó nem, vagy csak röviden, néhány idézet erejéig foglalkozott Prohászka beszédével, mégis találunk olyan lapokat, amelyek hosszabb beszédrészletet kö­zöltek.14 Az Új Barázda című napilap cikkére külön fel kell hívnunk a figyelmet: ez a hosszabb tudósítás Prohászka beszédének a javát hozza - lényeges ponton egészen más megfogalmazásban, mint ahogy A Nép, a Szózat és más lapok.15 Az egyetemi ifjúság ünnepélye 1922. október 6-án, délelőtt 10 órakor kezdő­dött a Vigadóban. A Nép beszámolója szerint elsőként az egyetemi énekkarok előadásában hangzott fel a „magyar Hiszekegy”, majd Tompa Kálmán, az egye­temi kör elnöke beszélt. Ezt követően egy egyetemista elszavalta Kiss Menyhért Magyar Miatyánk 1921-ben című költeményét, őt követte a MEFHOSz elnö­ke, Nagy Iván, aki arról beszélt, hogy az ifjúság legfontosabb feladata a magyar kultúra, tudomány, gazdasági élet „kitartó, munkás küzdelem”-mel való visz­­szahódítása az idegenektől. Miután az egyetemi énekkarok elénekelték a Nem, nem soha! című „hazafias dal”-t, Prohászka Ottokár lépett a pódiumra. Beszé­dét (melyből A Nép hivatkozott beszámolója alapján idézünk) azzal kezdte, hogy „egy nagy európai államférfi” Európa három vértanú nemzete között említet­te Magyarországot; ez az ünnep elsősorban a magyar ifjúság ünnepe, mert „a mindhalálig való hűség, rendületlenség és kitartás az erkölcsi győzelem diadalának szimbóluma . Az aradi vértanúk halála óta sok minden történt, folytatta a püs­pök, s utalt az 1918-1919-es forradalmakra, amelyeket „szégyen”-nek nevezett. A diktatúra bukása után eljött ugyan a „feltámadás”, de három év múltán „visz­­szatért az egész magyar nemtörődömség és nembánomság”, „meglazultak [...] a sziklaszilárd alapkövek”. Ezt követően mondta a püspök: „En sem vagyok mai nemzedék, de azt mondom nektek, ebben a hanyatló mai nemzedékben ne bízzatok! Tiszteljétek, de a liberális szellem mérgétől megmételyezett, azt mondanám, hogy ve­­szésre agyonmart nemzedékben az ifjúságnak, mely a hit alapján, a munka alapján, a nemzeti ellenállás alapján áll, nem szabad bízni. ” Prohászka arra buzdította a fi­évf. 228. sz. (1922. október 7.) 3. 13 Prohászka Ottokár ünnepi beszéde a liberalizmus ellen. In: 8 Órai Újság, VIII. évf. 229. sz. (1922. október 7.) 4.; Prohászka püspök beszéde az aradi vértanúk fővárosi emlékünnepén. In: Szegedi Új Nemzedék, IV. évf. 229. sz. (1922. október 7.) 1-2. 14 A magyar föld a magyaroké legyen. In: Fejérmegyei Friss Hírek, III. évf. 230. sz. (1922. október 8.) 1.; A magyar föld a magyaroké legyen. (Részlet Prohászka Ottokár megyéspüspök október 6-án az egyetemi ifjúság ünnepélyén tartott beszédéből.) In: Czeglédi Keresztény Hírlap, I. évf. 33. sz. (1922. november 12.) 2. Ld. még 13. jegyz., a Szegedi Új Nemzedék cikkét. Az egyházme­gye lapja érdekes módon csak ennyit közölt két nappal a püspök beszéde után: „Prohászkapüs­pök Budapesten az egyetemi ifjúság szabadság ünnepén nagy beszédet mondott, melyben a keresztény magyarfajvédelmet sürgette. ” In: Fejérmegyei Napló, XXIX. évf. 229. sz. (1922. október 8.) 1. 15 A magyar föld legyen a magyaroké. In: Új Barázda, IV. évf. 228. sz. (1922. október 7.) 1-2. Prohószka-tanulmányok, 2018-2022 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom