Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szalay László: „Fald fel felebarátodat...” Jegyzetek egy Prohászka-beszédről
Szalay László: „Fald fel felebarátodat...". Jegyzetek egy Prohászka-beszédről atalságot, hogy álljon a „nagy eszményiségek, a nagy, fenséges hitelvek alapjára”. A legfontosabb a püspök szerint: „a keresztény eszményiségnek, a hitnek” az alapja, ezt a letűnt korszakban „nem lehetett hirdetni és nem lehetett terjeszteni” az egyetemeken. Később ehhez még hozzáfűzte, hogy a tudományt tisztelni kell, de az nem elfogadható, hogy „a tudomány hitetlenség legyen”. Ezen a ponton egy kis kitérőt kell tennünk. Dr. Steinherz Jakab székesfehérvári rabbi a néhány évvel az első világháború előtt megalakult radikális ifjúsági egyesülettel, a Galilei Körrel vitázva 1910-ben cikket publikált egy zsidó felekezeti lapban.16 Köztudott, a Galilei Kör ateista, szabadgondolkodó társaság volt, vezető személyiségei között jelentős számban voltak zsidó származású fiatalok. Éppen ezért is jegyezhette meg a rabbi: „Azt kérdezheti a kedves olvasó, mi közünk nekünk, zsidóknak a radikális egyetemi egyesülethez? Azt hisszük, hogy nagyon is sok.” A főrabbi az egyetemi szellemről ezt mondta: „Az egyetemre kerülő ifjaink [...] már 1-2 év után mint kész atheisták kerülnek haza, teljesen közömbösek a vallásuk iránt és legnagyobb ünnepeinken is messzire elkerülik a templomot.” Steiner a felekezeti oktatás mellett állt ki — amit a nyíltan vallásellenes radikális ifjak, a szabadgondolkodók hevesen támadtak —, s megjegyezte, hogy annak eltűnése esetén „a mi vallásunkatfenyegetné a legnagyobb veszély, mert bizonyára a sorainkban akadnának a legtöbben, kik a szélsőliberálizmusnak készek volnának hódolni." A rabbi cikke végén hangsúlyozta, a zsidó ifjúságot szükséges fölvilágosítani „mielőtt elhagyja a középiskolát, meg kell magyaráznunk neki, hogy a Galileusok nincsenek hivatva a vallások felett pálcát törni, mert ebbéli ítéleteik nem tanulmányon alapulnak”. írását ezekkel a szavakkal zárta: „Legyünk modernek; ismerjük el ajelen haladásának teljes jogát, de legyünk méltányosak és kegyeletesek a múltnak örökbecsű vívmányai iránt is." A székesfehérvári rabbi a hitközönyös egyetemi szellem, másrészt a Galilei Kör radikális vallásellenessége ellen szólalt föl - féltve a zsidó ifjúság jövőjét. Az 1919-es kommün előtt született, de csak annak bukása után megjelent írásában Prohászka püspök így írt a forradalom előtti korszakról: „Ha e kultúra keresztény lett volna, akkor a hit kultúrájának kellett volna lennie. Nos, hát az volt-e? Legalább gyakorlatilag mindenütt hittagadó volt. A hitetlenség elsősorban az egyetemeken vetette meg lábát: oly tanárokat adott az ifúságnak, kik a hit kísértéseit meg nem állták, s miután maguk buktak, másokat is magukkal rántottak a tagadás s kétely mélységeibe. Mondhatjuk, hogy az intelligencia hite az egyetemi katedrákon szenvedett hajótörést.”17 16 Dr. Steinherz Jakab: Zsidó klerikalizmus. In: Magyar Izrael, III. évf. 6. sz. (1910. június 1.) 91- 93. 17 Prohászka Ottokár: A kereszténységnek sajátos kulturhivatása. In: Magyar Középiskola, XII. évf. (1919. jan.-dec.) 5. 122 Prohászka-tanulmányok, 2018-2022
